Az ötvenes-nyolcvanas évek New York-i alvilágát mutatja be a Pulitzer-díjas újságíró eredetileg 1992-ben megjelent és most magyarul is olvasható kötete. A címben is szereplő „maffia asszonya nem más, mint Arlyne Brickman. Egy jó kapcsolatokkal rendelkező zsidó védelmipénz-szedő lányaként született
[>>>]
Az ötvenes-nyolcvanas évek New York-i alvilágát mutatja be a Pulitzer-díjas újságíró eredetileg 1992-ben megjelent és most magyarul is olvasható kötete. A címben is szereplő „maffia asszonya nem más, mint Arlyne Brickman. Egy jó kapcsolatokkal rendelkező zsidó védelmipénz-szedő lányaként született 1934-ben, és kamaszként az volt az álma, hogy olyan fényűző életet élhessen, mint a gengszerfeleségek. Később keményfiúk sorának szeretője volt, mint Joe Colombo maffiafőnök vagy a bérgyilkos Tony Mirra (rövid ideig házasságban élt egy szűccsel, ám az a férj hűtlensége és elítélése miatt tönkrement). Mindemellett maga is számos illegális tevékenységben részt vett: eleinte üzeneteket hozott és vitt, később egy jól menő fogadótársaság társtulajdonosa lett, majd beszállt a kábítószer bizniszbe. Amikor azonban egy uzsorásbanda megfenyegette a lányát, informátornak állt: több mint tíz éven át bedrótozva járt a New York-i és New Yersey-i rendőrség, valamint az FBI megbízásából, megfigyelte a Colombo családot, és kulcsszerepe volt a maffia legfontosabb embereinek letartóztatásában, mint Joe Colombo, Carmine Persico vagy Anthony Scarpati. Arlyne Brickman a tárgyalásokon való tanúskodás után bekerült a tanúvédelmi programba, és 2020-ban hunyt el Floridában. A korábban bűnügyi újságíróként dolgozó szerzőnek, azon túl, hogy áttanulmányozta a megfigyelési iratokat, peranyagokat és sajtóbeszámolókat, lehetőség volt két éven át rendszeresen találkozni Mrs. Brickmannel, így mindezek alapján vázolja fel az életutat, a Knickerbocker Village társasházban töltött gyermekkortól a maffia kötelékében töltött éveken és informátori ténykedésén át 1988-ig, amíg az utolsó perek is lezajlottak, valamint Mrs. Brickman eltemette AIDS-ben meghalt lányát, Leslie-t. A kötetet bibliográfia és mutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]