Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös Vidéktörténeti Témacsoportja hiánypótló szándékkal jött létre a magyar vidék, a paraszti társadalom 20. századi sorsának kutatására, a többi között a kollektivizálás, a szovjetizálás, a vidéki kisemberek és az
[>>>]
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös Vidéktörténeti Témacsoportja hiánypótló szándékkal jött létre a magyar vidék, a paraszti társadalom 20. századi sorsának kutatására, a többi között a kollektivizálás, a szovjetizálás, a vidéki kisemberek és az egyházak túlélési stratégiáinak vizsgálatára. E munka első eredményéről ad számot a vaskos kötet találó Váltóállítás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben címmel, amely a Magyar vidék a 20. században-sorozat első darabja. Ugyanis 1945 valódi váltóállítást hozott a magyar történelemben: lezárult az "ezer éves" magyar állam működése, az új megszületésénél pedig már Moszkva bábáskodott. A sorozatszerkesztő, Horváth Gergely Krisztián vezette több mint huszonöt fős Vidéktörténeti Témacsoport kutatásainak súlypontját az 1940-es évektől bekövetkezett, struktúraváltoztató jelentőségű társadalomtörténeti események vizsgálatára helyezte, a ránk hagyományozódott narratívákkal szemben a történeti forrásoknak adva elsőbbséget. Jelen kötetben az MTA székházában – azonos címmel – 2015. szeptember 29-én tartott konferenciához kapcsolódó tanulmányok látnak napvilágot. A szerzők azt tekintik át, hogy a második világháború után kifosztott és újabb területveszteséget elszenvedő Magyarországon hogyan vették át a hatalmat – nemcsak nemzeti szinten, hanem a falvakban és a kisvárosokban is – a kommunista rendszer Moszkvából vezérelt irányítói. A földek államosítása és a kolhozosítás, a keresztény egyházak szétverése hogyan szüntette meg a parasztság egzisztenciális és szellemi függetlenségét. Nem egy tanulmány a kommunista elnyomás évtizedeinek eddig ismeretlen történéseit, összefüggéseit, személyes élettörténetek egy darabját tárja az olvasó elé. A vidék társadalmában zártabbak, összetartóbbak voltak a közösségek, éppen ezért mindenki tudott egy-egy besúgó, helyi nyilas vagy kommunista agitátor viselt dolgairól, illetve mások megaláztatásairól és szenvedéséről. Mindezekről a sérelmekről azonban évtizedekig nem lehetett beszélni, és sok esetben a helyi emberi viszonyok, barátságok, rokoni szálak miatt a mai napig tabunak, kényes kérdésnek számítanak az akkori események. Összességében, amíg Európa nyugati felében 1945 egy máig tartó békés időszak kezdetét jelentette, addig Közép-Európának újabb diktatúrát hozott, és a kommunisták Magyarországon megkezdték a hatalom átvételét, az elitcserét. A videktortenet.hu című honlapon is elérhető kutatómunkához kapcsolódó, mellékletében forrásválogatással és helynévmutatóval kiegészített konferenciakötet nemcsak közelmúltunk, hanem napjaink történéseinek jobb megértését is szolgálja, és a szerkesztők reményei szerint felsőoktatási tankönyvvé válik "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
