Mozart szabadkőműves páholytagsága közismert tény. Sokan Varázsfuvola című operáját szabadkőműves programműnek, a maszonikus szimbolika és erkölcstan didaktikus összefoglalásának tekintik. Ám e különös társasággal azidőtájt került közelebbi kapcsolatba, amikor egyik legérdekesebb darabját   [>>>]

Mozart szabadkőműves páholytagsága közismert tény. Sokan Varázsfuvola című operáját szabadkőműves programműnek, a maszonikus szimbolika és erkölcstan didaktikus összefoglalásának tekintik. Ám e különös társasággal azidőtájt került közelebbi kapcsolatba, amikor egyik legérdekesebb darabját komponálta Tobias Philipp Gebler Thamos, Egyiptom királya című drámájára. A francia szerző, aki főként az ókori Egyiptom történetét kutatja, ezt a szálat ragadta meg, hogy összekösse a mitikus múlt és a felvilágosodás korát. Regényében feléleszti a képzeletbeli Thamost, aki ezúttal Théba grófjaként jelenik meg, hogy Egyiptomból elindulva felkeresse a Nagy Varázslót, hogy segítségével visszavezesse a világot a káosz széléről. Útján szabadkőművesek segítik, mígnem találkozik az ifjú zsenivel, akihez - őriző angyalként, művészi lelkiismeretként működve - tanítómesterül szegődik. Az író remekül ötvözi a valóságos dokumentumok, így a többször idézett Mozart-levelezés alapján rekonstruálható valóságot a kalandregény elemeivel, számtalan neves korabeli híres szabadkőműves személyiséget léptetve föl, bepillantást engedve e titokzatos, bár valójában nem titkos társaság életének korai időszakába. A misztikummal átitatott történelmi bestseller kedvelőinek ajánlható. [<<<]