Németh László nagy nőalakjai közé tartozik Égető Eszter, noha maga is elismerte, hogy azok, akik az Iszony művészi értékeit kérik számon a róla szóló regényen, talán csalódással teszik le. Másfelől ez volt legkedvesebb műve, benne formálta meg élet és eszmény legtermészetesebb egységét. Égető   [>>>]

Németh László nagy nőalakjai közé tartozik Égető Eszter, noha maga is elismerte, hogy azok, akik az Iszony művészi értékeit kérik számon a róla szóló regényen, talán csalódással teszik le. Másfelől ez volt legkedvesebb műve, benne formálta meg élet és eszmény legtermészetesebb egységét. Égető Eszter, kinek életét a koalíciós időktől egészen a fordulat évéig követi nyomon a mű, tehát a huszadik század egész első felén átível, az "őrültek" közt harmóniát teremtő emberi gondoskodás és egyfajta derű jelképe. De különös értéket ad a regénynek utánozhatatlan atmoszférája is, mely hamisítatlanul adja vissza a Csomorkány név mögé rejtett alföldi város, Hódmezővásárhely légkörét. A város mellett, mely az író választott hazája lett, a valósághoz és Németh László életéhez köti a művet a regényben felléptetett Méhes Zoltán tanár alakja is. A rögeszmés, önpusztító "csomorkányizmustól" körülvett, a második világháború után széthulló család utolsó számára megmaradt tagjáért élő Égető Eszter életébe a karnyújtásnyira lévő boldogságként lép be az író alteregója, aki tanítani kezdi, ám aki végül mégis öngyilkosságba kényszerül. A "növényi ember" Németh László-i eszményképét talán leghitelesebben közvetítő regény most a Nemzeti könyvtár részeként, s ennek megfelelően patinás külsővel jelenik meg ismét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]