A mitológiai történetek évezredeken át alkalmasak voltak arra, hogy teret adjanak az egyén és a társadalom számára fontos kérdéseknek. Az ismert elbeszélések révén újra és újra megfogalmazta a közösség, mit gondol életről és halálról, harcról és békéről, becsületről és árulásról, mit az emberekről   [>>>]

A mitológiai történetek évezredeken át alkalmasak voltak arra, hogy teret adjanak az egyén és a társadalom számára fontos kérdéseknek. Az ismert elbeszélések révén újra és újra megfogalmazta a közösség, mit gondol életről és halálról, harcról és békéről, becsületről és árulásról, mit az emberekről és az istenekről, és nem mellesleg, hogy mit gondol a férfi és a nő kapcsolatáról. A homéroszi eposzok, majd nyomukban az attikai tragédiák számtalan szörnyű női sorsot állítanak a középpontba – elhurcolt lányok és anyák, rabnők, kifosztott városok és megölt gyerekek. Az utóbbi években az angolszász regényirodalomban feltűnően megszaporodtak az antik történetek, köztük az eposzi hagyomány feldolgozásai, amelyek több esetben is az elnyomott nőknek szerettek volna visszamenőleg is hangot adni. Ebbe a sorba illeszkedik az egyik legismertebb kortárs brit írónő, Pat Barker trilógianyitó regénye, A nők jussa a hallgatás. Már a címből is világossá válik, hogy a szerző a néma, a férfiközpontú világban és elbeszélésekben elhallgattatott nőket fogja a középpontba állítani. A regény a trójai háborúkat beszéli el újra, miközben a főszereplő most nem az isteni Akhilleusz, a leleményes Odüsszeusz vagy a seregeket vezérlő nagykirály, Agamemnón, hanem Briszéisz, a királynő, akiért Akhilleusz képes volt hátat fordítani saját népének, aki szinte a harcok kirobbanása óta a görög táborban vészelte át az eseményeket rabnőként. Alakján és rabtársain keresztül tárul fel a női sorsok nagy igazsága, hogy ebben a kegyetlen világban hallgatniuk kell Az olvasmányos, jól megírt regény a mitológiai történetek modern feldolgozásaiért rajongó olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]