Ötven évvel eredeti megjelenése (1971) után is meghatározó műnek számít Dee Brown jelen munkája. A szerző mintegy tíz éven keresztül írta, s azóta is legsikeresebb művének számít. Magyarul először A Vadnyugat története indián szemmel címen (Budapest, Kossuth Kiadó, 1973), Tandori Dezső fordításában   [>>>]

Ötven évvel eredeti megjelenése (1971) után is meghatározó műnek számít Dee Brown jelen munkája. A szerző mintegy tíz éven keresztül írta, s azóta is legsikeresebb művének számít. Magyarul először A Vadnyugat története indián szemmel címen (Budapest, Kossuth Kiadó, 1973), Tandori Dezső fordításában jelent meg, majd 2011-ben is napvilágot látott, immár Wounded Kneenél temessétek el a szívem címmel. A mű az amerikai telepes terjeszkedés és az indián őslakosság történelmi konfliktusát mutatja be. Mint egykor a New York Times méltatta a művet: a könyv egy "keserű, kegyetlen történeti szembesítés azzal, ahogy a fehér hódítók 1860 és 1890 között könyörtelenül elbántak az indiánokkal, becsapva és kisemmizve, majd elüldözve őket szülőföldjükről". A regény ezúttal is bővített formában jelenik meg (az első magyar kiadásban nem szereplő, két újabb fejezetet Wiesenmayer Teodóra fordította). Brown az indiánok szemszögéből mutatja be a történteket. A fejezetekhez, melyek időrendi sorrendben tárgyalják az eseményeket, felhasználta a "rézbőrűek" képírással rögzített emlékezéseit, a fehér bőrű riportereknek adott interjúkat és a bírósági jegyzőkönyvekben fellelhető indián vallomásokat is. "Csak a halott indián a jó indián" - lehet ismerős mindenki számára a könyvből vett idézet, s ezzel összhangban a szerző leplezetlenül mutatja be azt a megdöbbentő mértékű, a hivatalos politika szintjére emelt, férfiakra, nőkre és gyermekekre egyaránt kiterjedt emberirtást, mely az adott időszakban a Vadnyugaton végbement. A különböző törzsek (dakoták, juték, sziúk, csejennek stb.) életét egyszerre bemutató, az 1890-es Wounded Knee-i csatánál véget érő művet mintegy ötven fekete-fehér illusztráció kíséri. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]