Négy philadelphiai egyetemista - Neil Blumenthal, Andrew Hunt, David Gilboa és Jeffrey Raider - 2008 egy hűvös őszi estéjén nekilátott egy iparág forradalmasításának. Rendkívül zavarta őket ugyanis, hogy egyetlen cég uralta a szemüvegpiac 80%-át, és mindezzel olyannyira felnyomta nem csak az új   [>>>]

Négy philadelphiai egyetemista - Neil Blumenthal, Andrew Hunt, David Gilboa és Jeffrey Raider - 2008 egy hűvös őszi estéjén nekilátott egy iparág forradalmasításának. Rendkívül zavarta őket ugyanis, hogy egyetlen cég uralta a szemüvegpiac 80%-át, és mindezzel olyannyira felnyomta nem csak az új szemüvegek árát, hanem a javítási költségeket is, hogy diákhitelük fizetése mellett számukra gondot okozott a megrongálódott darabok javítása. Ekkor döntötték el, hogy a Zappos nevű, online cipőforgalmazó cég mintájára alapítanak egy honlapot, szemüvegek és napszemüvegek online forgalmazására. Barátaik próbálták őket lebeszélni, mondván: senki nem vásárol az interneten szemüveget, mert előtte azt fel akarja próbálni, de nem hallgattak rájuk, ugyanis a cipővel kapcsolatban is ezt mondták korábban. És bár nem rendelkeztek sem internetes kereskedelmi, sem online technológiai háttérismerettel, a divattal és a kiegészítőkkel kapcsolatos tapasztalatokról nem is beszélve, megalapították vállalkozásukat. 2010 februárjában indították el az oldalt, a vállalkozást pedig Warby Parkernek nevezték el, Jack Kerouac két népszerű regényhősének nevét összevonva. Az író inspirálta ugyanis őket arra, hogy lerázzák magukról a társadalmi nyomás béklyóit, és belevágjanak kockázatos tervükbe. A számítás végül bejött: kevesebb mint egy hónap alatt teljesítették az első évre tervezett célkitűzéseiket, az év végére a GQ magazin "a szemüvegpiac Netflixének" titulálta őket, 2015-ben pedig a Farby Parker lett a világ leginnovatívabb vállalkozása a Fast Company szerint. Természetesen sok más példát lehetne sorolni arra, hogy egy nonkonformista, eredeti ötlettel miként lehet előrébb mozdítani a világot. Adam M. Grant szervezeti pszichológus Eredetik című könyvében számos hasonló startup ötletet is bemutat, és azért pont ezzel a céggel kezdi, mert annak idején, 2009-ben őt is megkereste az egyik alapító, hogy fektessen be a vállalkozásba. Ő azonban elutasította az ajánlatot, és mint kiderült: rosszul tette. Mint írja: hasonló sikerekhez egyrészt szükség van egy kreatív ötletre, egy egyszerre újszerű és hasznos koncepcióra, ám a víziót valósággá is kell tudni változtatni. Ennek módozatait ismerteti a szerző, olyan fontos területeket részletezve, mint az eredeti ötletek felismerésének művészete, az időzítés, a koalíciók létrehozása és fenntartása, a kreativitás életciklusai, a csoportgondolkodás átgondolása, vagy éppen a szorongás, az apátia, az ambivalencia és a harag kezelése. Az utolsó fejezet Cselekvési pontok címmel foglalja össze a legfontosabb tanácsokat. A kötetet jegyzetek, valamint név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]