Roberto Saviano önéletrajzi ihletésű képregénye a műfaj legkomolyabb darajai közé tartozik. A fiatal nápolyi értelmiségi szenvedélyesen hisz abban, hogy az igazság kimondása felszabadító erejű lehet. Ebből a hitből született meg legismertebb műve, a Gomorra (legutóbb: 202510019), amely részletesen   [>>>]

Roberto Saviano önéletrajzi ihletésű képregénye a műfaj legkomolyabb darajai közé tartozik. A fiatal nápolyi értelmiségi szenvedélyesen hisz abban, hogy az igazság kimondása felszabadító erejű lehet. Ebből a hitből született meg legismertebb műve, a Gomorra (legutóbb: 202510019), amely részletesen feltárta a nápolyi maffia gazdasági és társadalmi hálózatait. A könyv megjelenése után az események drámai fordulatot vesznek: a Camorra halálosan megfenyegeti. Az olasz állam rendőri védelmet rendelt el, így Saviano 2006-tól kezdve folyamatos fegyveres kísérettel éli mindennapjait. Az élete radikálisan megváltozik. Lakásról lakásra költözik, titkos helyeken húzza meg magát, baráti és szerelmi kapcsolatai ellehetetlenülnek. A szabadság, amelyért írt, éppen a saját életéből tűnik el. A képregény egyik legerősebb vonulata az izoláció fokozatos mélyülése. Az első években Saviano még bízik abban, hogy a fenyegetés idővel enyhül. Utazik, előadásokat tart, interjúkat ad. Ugyanakkor minden mozdulatát testőrök figyelik, minden étteremlátogatás logisztikai hadművelet. A narrációban visszatérő motívum a bezártság: szállodai szobák, elsötétített autók, ellenőrzött terek. Idővel a külső fenyegetés belső vízióvá alakul, a könyv képi világában Saviano gyakran saját félelmeivel, démonizált alakokkal, a Camorra árnyaival néz szembe. A halál lehetősége állandó jelenlétté válik, a paranoia és a valós veszély határa elmosódik. A történet egyik kulcspillanata, amikor Saviano felismeri: a kérdés az, hogy meg tudja-e őrizni identitását, alkotóerejét, emberi kapcsolatait. Többször megfordul a fejében, hogy feladja a nyilvános szereplést és csendben él tovább. Ugyanakkor tudja, hogy a hallgatás a maffia győzelme lenne. A végkifejlet nem egy külső konfliktus lezárása – hiszen a fenyegetettség nem szűnik meg –, hanem egy belső döntésé. Saviano kimondja: "még élek". A túlélés itt morális állásfoglalás: amíg beszél és ír, addig nem győzhetik le. [<<<]