Lévai Jenő munkája először és utoljára 1948-ban jelenhetett meg. Ezt a hiányt szeretné pótolni a jelen kiadás, amely a jeles író és újságíró nagy ívű feldolgozását adja ismét közre. Lévai Zsidósors Magyarországon című művében a magyar zsidóság két világháború közötti és a második világháború alatti   [>>>]

Lévai Jenő munkája először és utoljára 1948-ban jelenhetett meg. Ezt a hiányt szeretné pótolni a jelen kiadás, amely a jeles író és újságíró nagy ívű feldolgozását adja ismét közre. Lévai Zsidósors Magyarországon című művében a magyar zsidóság két világháború közötti és a második világháború alatti szenvedéstörténetét, a magyar holokausztot és a vészkorszak borzalmait dolgozza fel. A könyv még éppen megjelenhetett a kommunista hatalomátvétel betetőzése előtt, a zsidóság ügye ezt követően lekerült a napirendről, az épülő új rendszerben nemkívánatos témává vált, ahogy Lévai is nemkívánatos szerző lett. A jelen kiadást Dési János tanulmánya vezeti be, amelyből megismerhetjük Lévai alakját és munkásságát, a könyv megszületésének körülményeit. Majd a bevezetést követően négy nagyobb egységen keresztül vezeti végig olvasóit a kötet. Az eseményeket kronologikus rendben tárgyalja, s minden esetben a lehető legtöbb forrást próbál bevonni az események rekonstrukciójába. Az első rész 1933 és 1943 között tárgyalja a hazai zsidóság sorsát, az egymást váltó magyar kormányok egyre radikálisabb intézkedéseit, a jogfosztás folyamatát. A második részben az 1944. március 19. és július 10. közötti időszakról olvashatunk. A náci nyomásról, a Gestapo tevékenységéről, Horthy sikertelen kísérleteiről, hogy enyhítse a nácik térnyerését, s az első deportálásokról. A könyv bemutatja a bűnösöket, de azokról sem hallgat, akik próbálták az üldözötteket megmenteni. A harmadik rész július 11. és október 14. között veszi sorra az eseményeket, a deportálások leállítását, a budapesti gettó helyzetét. A negyedik részben tárgyalja Lévai a vészkorszak hónapjait egészen 1945. február 13-ig. A könyvet egy majd száz oldalas függelék teszi teljessé, amelyben a semleges követségek védőakcióit igazoló dokumentumok, a nyilasok rémtetteit bemutató iratok, s végül az 1946. évi XXV. törvénycikk („a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről) kapott helyet. Az alapműnek tekinthető összefoglalót a kiadó jegyzetekkel teszi még pontosabbá. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]