Hessen–Darmstadti Aliz, orosz nevén Alekszandra Fjodorovna (1872-1918), a Hessen–Darmstadti-házból származó, IV. Lajos hesseni nagyherceg és Szász–Coburg–Gothai Aliz brit királyi hercegnő hatodik gyermeke volt, II. Miklós orosz cárral (1868-1918) kötött házassága révén lett az Orosz Birodalom   [>>>]

Hessen–Darmstadti Aliz, orosz nevén Alekszandra Fjodorovna (1872-1918), a Hessen–Darmstadti-házból származó, IV. Lajos hesseni nagyherceg és Szász–Coburg–Gothai Aliz brit királyi hercegnő hatodik gyermeke volt, II. Miklós orosz cárral (1868-1918) kötött házassága révén lett az Orosz Birodalom cárnéja. Alix hercegnő Viktória királynő unokájaként Nagy-Britanniában nevelkedett és angolságát haláláig megtartotta. Szerelmi házasságot kötött II. Miklóssal, de cárnéként visszahúzódó, félénk volt. Ritkán ment a népe közé, ebből az oroszok arra következtettek, hogy anyácskájuk büszke, gőgös teremtés. A valóság pont az ellenkezője volt: a cárné attól félt, hogy elutasítják őt. Bár nehezen szokta meg a nyelvet és új otthonát ennek ellenére később odaadó híve lett az ortodox vallásnak (halála után az egyház szentté avatta). Alekszandrának és Miklósnak öt gyermeke született: Olga 1895-ben, Tatyjana 1897-ben, Marija 1899-ben, Anasztaszija 1901-ben, és végül Alekszej 1904-ben. Alekszej volt a cárné (és az egész ország) nagy reménye. A trónörökösről korán kiderült, hogy vérzékenységben szenved. Mivel valós gyógymód nem létezett a betegség kezelésére, Alekszandra együtt szenvedett a cáreviccsel és mindent képes volt megtenni a fiáért, ezt használta ki Raszputyin, aki azt állította, segíteni tud Alekszej betegségén, ezzel teljesen bűvkörébe tudta vonni nemcsak a cárnét, de a család többi tagját is és nemsokára szent emberként tisztelték. Az 1917-ben megalakult ideiglenes kormány miniszterelnöke, Kerenszkij azt mondta: Raszputyin nélkül Lenin sem lett volna. A szlavista és Oroszország-kutató szerző nem látja ennyire leegyszerűsítetten a cári család bukását, sorsuk tragikus végkifejletét, de a kötetben sorakozó dokumentumok alapján az egyértelműsíthető, hogy Alexandrának része volt a drámai események előidézésében, mindezt még tragikusabbá tette, hogy a cárné mindvégig lelkiismerete és legjobb tudása szerint döntött. Politikai szerepvállalása elvitathatatlan a monarchia népszerűségvesztésében, amely végül a cári rendszert megdöntő forradalom kitöréséhez vezetett. Az egykori fotográfiák lenyomatával és bibliográfiával kiegészített regényes életrajz, ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]