Bán Mór célja az volt az Ezer rege köteteivel, hogy összegyűjtse a magyar és a rokon népek mitológiáját, mondakincsét. Mivel ezekből alig maradtak nyomok, akkor az ellenségeik által megőrzött mondák alapján próbálja rekonstruálni, milyen lehetett a saját ősi históriánk. A könyvsor harmadik   [>>>]

Bán Mór célja az volt az Ezer rege köteteivel, hogy összegyűjtse a magyar és a rokon népek mitológiáját, mondakincsét. Mivel ezekből alig maradtak nyomok, akkor az ellenségeik által megőrzött mondák alapján próbálja rekonstruálni, milyen lehetett a saját ősi históriánk. A könyvsor harmadik kötetének anyaga abból a korból származik, amikor a hunok a Nagy Faltól északra éltek, és évszázadokon át háborúskodtak a kínaiakkal; ez volt a sólyom és a sárkány népének küzdelme. Mivel a hunok mondakincse nem maradt fönn, a szerző a kínai krónikákat tanulmányozta, ezekből lehet tudni, hogy a Kr. e 2. században a kínaiak kezdtek felülkerekedni az ellenségen, de a harcok még korántsem fejeződtek be. Erről tanúskodik Sima Qian kétezer éves krónikája, amely számos, hunokra vonatkozó történetet megőrzött. Mivel a kínaiak rájöttek, hogy fegyverrel nem győzhetik le a hunokat, a maguk képére kezdték őket formálni: önként átengedték nekik azokat a javakat, amelyeket a hunok zsákmányként amúgy is megszereztek volna. Ezzel kívánatossá tették számukra a kínai életmódot; és a tervük bevált, a hunok egy része föladta saját életformáját, de azok a törzsek, amelyeknek később Attila lett a fejedelme, megőrizték sajátos identitásukat. Két stratégia csapott össze itt és ekkor: a fegyverek ereje és a magasabb rendű életforma csábítása. A kötet hét nagy fejezetének ötven (159-209. számú) regéje azt a korszakot idézi föl, amikor a harcok közepette a hunok vezére, Bátor meghal, és fia, Ji Yu lesz a tanzsu, akihez a kínai császár elküld egy fejedelmi házból származó hercegnőt feleségnek, ezzel a dinasztikus lépéssel csillapítandó a hunok harciasságát. A hunokra vonatkozó kínai regék és mondák megismerése és közreadása lehetőséget ad Bán Mórnak, hogy rekonstruálja, milyen lehetett a hun eredetű magyar őstoposz, amelyet másképp nem ismernénk. Ez a folklorista föltáró munka voltaképp „szellemi régészet, amely adalékokkal szolgál a magyarság őstörténetének és eszmetörténeti sajátosságainak megismeréséhez. És – mint a szerző hangsúlyozza – tanulságtétel a mának a hagyományokhoz való ragaszkodás értelme mellett. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]