A roma holokauszt, a porajmos (magyarországi lovari alakja: pharrajimos) hosszú évtizedeken át elhallgatott történelem volt. A témával kapcsolatos hazai kutatások is csak a 2000-es évek elején kezdődtek, melyben a kezdetektől aktív szerepet vállalt Bársony János kisebbségkutató. Daróczi Ágnessel   [>>>]

A roma holokauszt, a porajmos (magyarországi lovari alakja: pharrajimos) hosszú évtizedeken át elhallgatott történelem volt. A témával kapcsolatos hazai kutatások is csak a 2000-es évek elején kezdődtek, melyben a kezdetektől aktív szerepet vállalt Bársony János kisebbségkutató. Daróczi Ágnessel együtt szerkesztették azt az esszékötetet (Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején, 200512043), amely Magyarországon először foglalkozott célzottan a roma holokauszt magyarországi vonatkozásaival, tíz évvel később pedig Kali trash. Romák sorsa a holocaust idején (Budapest, Romano Instituto Alapítvány, 2014) címmel egy átfogó tanulmánykötetet adtak ki, ez azonban nem került könyvesbolti forgalomba. Mindezen kötetek fontos előképei Bársony János legújabb könyvének, amely a 2021-22-ben továbbfolytatott kutatómunka eredménye. Ennek keretében Daróczi Ágnes is közreműködött riporterként és szerkesztőként. A dokumentumokon kívül interjúkat is készítettek túlélőkkel, melyekből számos részlet bekerült a szövegbe (a címben szereplő „samudaripen kifejezés a roma holokauszt egy másik megnevezése, mely egyértelműen a romák célzott legyilkolására utal). A magyar és angol nyelvű bevezetőt követően a szerző a roma holokauszt nemzetközi emléknapja, augusztus 2-a kapcsán rögzíti gondolatait, majd a főbb vitákat és tényeket foglalja össze a roma holokausztról. Ezt követőn részletesen ismerteti a magyarországi eseményeket és azok történelmi beágyazottságát. Az előzményeket illetően egészen a 20. század elejéig visszanyúlva vázolja fel a cigányellenes rendelkezéseket, majd a Magyarország hadbalépését követő történéseket. Bemutatja a gettózást, a cigány internálótáborokat és a kényszermunkát, a cigány munkaszolgálatos századokat, valamint a cigánytelepek lakói ellen 1944-45 folyamán elkövetett tömeggyilkosságokat országszerte. Hangsúlyos fejezet foglalkozik a komáromi Csillagerőd mint koncentrációs tábor történetével, majd a magyarországi romák náci koncentrációs táborokbeli sorsáról olvashatunk. Szó esik még a roma antifasiszta ellenállásról, a mentés, szolidaritás, a túlélés lehetőségeiről, a romák sorsáról az 1940-es évek második felében, a cigánykérdés háborút követő megközelítéséről, az első visszaemlékezések megszületéséről, végül a máig élő következményekről. A fekete-fehér fotókkal illusztrált kötet második felében adattár kapott helyet, mely tartalmazza a cigány internáló- és munkatáborok adatait, a tömeggyilkosságok helyszíneit, a német koncentrációs táborok „ung-zig (magyar-cigány) jelzésű foglyainak adatait, azon települések adatait, amelyeket érintett a romák elhurcolása, valamint a komáromi Csillagerőd roma foglyainak adatait. Hiánypótló kötet – széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog [<<<]