A kortárs norvég irodalom vezéregyéniségétől ismét egy kisregényt vehetnek kézbe a magyar olvasók. A balladai sodrású, drámai erejű történet egy tengerparti település több generációjának életképeit villantja fel. Mint a viharos északi szél, olyan félelmetes előérzeteket kelt a szöveg, melyben a   [>>>]

A kortárs norvég irodalom vezéregyéniségétől ismét egy kisregényt vehetnek kézbe a magyar olvasók. A balladai sodrású, drámai erejű történet egy tengerparti település több generációjának életképeit villantja fel. Mint a viharos északi szél, olyan félelmetes előérzeteket kelt a szöveg, melyben a különböző szereplők szavai és gondolatai kavarognak. Egyszerű szavak ezek, egyszerű emberek gondolatai, mégis mindent elmondanak, amit el lehet Istenről, Sátánról, életről, halálról és a legigazabb emberi érzésről, a vágyról. Ebben a világban e fogalmak szétválaszthatatlanok: amikor megszületik a kis Johannes, Olai tengerész fia, akit nagyapja után neveznek el, már el is érkezett az ő kimért ideje. A nap, amikor már özvegyen és öregen nincs értelme felkelni és befűteni, és csak el kell indulni nyugat felé halott barátjával, Péterrel, a tenger irányába. Az északi népek sajátos világlátására fogékony olvasóknak ajánlható, balladai hangvételű próza. " [<<<]