A 2013-ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv - a magánjogi irodalomban általánosan elfogadott megközelítést követve - a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozataként definiálja a szerződést, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás   [>>>]

A 2013-ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv - a magánjogi irodalomban általánosan elfogadott megközelítést követve - a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozataként definiálja a szerződést, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Ha pedig valamelyik fél a szerződést megszegi, a polgári jog jogkövetkezmények egész sorát állítja fel, az általános szabályoktól a szerződésenként testre szabott jogalkotói megoldásokig. Ezt a területet ismereti részletesen Leszkoven László, a Miskolci Egyetem docensének kötete. A szerző elsőként elméleti síkon közelíti meg a szerződésszegés kérdéskörét, majd a tartalom és a szerződésszegés kapcsolatával foglalkozik. Megmagyarázza az objektív és a szubjektív szerződésszegés fogalmát, majd az érdekérzékenység és a szerződésszegés kapcsolatával foglalkozik. Részletesen ismereti a szerződésszegés általános szabályait, kitér a részleges, a közbenső és az előzetes szerződésszegésre, továbbá az okozott kár megtérítésére. Ismereti a késedelem fogalmát, a pénztartozás késedelmére vonatkozó szabályokat, a hibás teljesítés fogalmát és közös szabályait, a kellékszavatosságot, mint a hibás teljesítés széles esetkörének leggyakrabban előforduló formáját, a hibás teljesítés további szabályait, valamint a szerződésszegés egyéb eseteit. Az utolsó fejezet a szerződési kötelem megerősítésével foglalkozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]