A Magyarságkutató Intézet történész munkatársa korábban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott. Korábbi kötetében a Kádár-korszakban létrehozott nemzetközi vegyes vállalkozások történetét dolgozta fel. Kutatásai során a levéltári forrásanyagra támaszkodva kevésbé a
[>>>]
A Magyarságkutató Intézet történész munkatársa korábban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott. Korábbi kötetében a Kádár-korszakban létrehozott nemzetközi vegyes vállalkozások történetét dolgozta fel. Kutatásai során a levéltári forrásanyagra támaszkodva kevésbé a gazdasági vagy társadalmi vetületét, mint inkább a személyközi, vagyis hálózattörténeti aspektusát ismerteti könyvében. Egy olyan rendszer kiépülésének és felfuttatásának történetét viszi végig, amely a rendszerváltás alatt is kifejtette jelentős lobbitevékenységét, a kommunista érában elért hatalmát a szerző szerint gond nélkül tudta átmenteni a demokratikus Magyarországra is. Ebben a történetben megismerjük a keleti blokk legvidámabb barakkját, amelynek azért engedte meg Moszkva, hogy – unortodox módon – vegyes vállalkozásokat hozzon tető alá nyugat-német üzletemberekkel, mivel eközben a magyar fél jelentős ipari kémtevékenységet is végzett, így az egész KGST profitált belőle, bár a magyar fél jelentős anyagi áldozatokat hozott. Ez a rendszer, melyet a szerző következetesen a maffiához hasonlít, a rendszerváltást is túlélte. A központi figura továbbra is Emil Hoffmann, akit csak „Mesés fedőnéven emlegetnek az állambiztonsági iratokban. Az izgalmas történeti feldolgozást, melyet a rövidítések jegyzéke, a levéltári források és a felhasznált irodalom listája zár, a politikatörténet iránt érdeklődő olvasóknak lehet ajánlani a szűkebben vett történészszakma mellett. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]