A Millennium évében, 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése részeként a magyar állam hét, nagyszabású emlékművet emelt a vidéki Magyarországon. Ezek a millenniumi ünnepségek szervezőinek szándéka szerint a magyar állameszmével összhangban kialakított egységes üzenetet   [>>>]

A Millennium évében, 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése részeként a magyar állam hét, nagyszabású emlékművet emelt a vidéki Magyarországon. Ezek a millenniumi ünnepségek szervezőinek szándéka szerint a magyar állameszmével összhangban kialakított egységes üzenetet hordozták, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a már megfogalmazott, de még nem materializálódott honfoglalás-tradíciót kézzelfoghatóvá tegyék, és a magyar nemzeti történeti mesternarratívát beleírják a magyar tájba és városképbe. Az emlékműveket Árpád vezér, ősmagyar vitézek, Hungária istennő alakjaival, illetve a magyarok totemállatának tartott turulokkal díszítették. Kettő közülük Északnyugat-Magyarországon épült, a Pozsony melletti Dévény várának romjai között, illetve a Nyitra melletti Zobor-hegyen. A harmadikat az északkelet-magyarországi Munkács várában, a negyediket az ország délkeleti határvidékén, a Brassó fölötti Cenk-hegyen, az ötödiket pedig a Horvát-Szlavónországhoz tartozó Zimony várának romjai között emelték. Két emlékmű Magyarország belső területén, a pannonhalmi apátság melletti dombon, illetve a pusztaszeri apátság romjainál kapott helyet. Az emlékművek homogén üzenetével azonban élesen szemben állt társadalmi környezetük, tükrözve a 19. század végi Magyarország felekezeti és nemzetiségi viszonyait. Az emlékművek így igencsak különböző reakciókat szültek. A legtöbb helyen konfliktusok keletkeztek a kormányzat és a helyi elitek között, melynek hatására a millenniumi év után a helyiek szinte mindenütt felépítették saját emlékműveiket, melyek versengtek az állami emlékművekkel. Varga Bálint kötete elsőként általánosságban ír a nemzeti kultúrák megalkotásáról a 19. századi Európában, a millenniumi eszméről, majd röviden ismerteti az ünnepségeket, a millennium kiterjesztését vidékre, s bemutatja ennek ötletgazdáját, Thaly Kálmánt. A következő főfejezet bemutatja a hét városban a nemzeti integráció feltételrendszerét, majd három szempont alapján veti össze az elkészült állami emlékműveket. Bemutatja a helyi ünnepségeket, majd egyenként ismerteti előbb a hét állami emlékmű felállítását és fogadtatását, valamint a helyi elitek által állíttatott emlékműveket, minden esetben képekkel is illusztrálva. Az epilógus röviden bemutatja, mi történt az emlékművekkel az első világháborút követően. A kötetet bibliográfia, tárgy-, személynév- és helynévmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]