Szunyogh Szabolcs esszékötete a zsidó hagyományok, a modern identitás és a világjobbítás kérdéskörét pásztázza, személyes hangvétellel közelítve a filozófiai témákhoz. A Talmud és a Kabbala tanításaira alapozva vizsgálja a hétköznapi cselekedetek jelentőségét, miközben történelmi párhuzamokat von   [>>>]

Szunyogh Szabolcs esszékötete a zsidó hagyományok, a modern identitás és a világjobbítás kérdéskörét pásztázza, személyes hangvétellel közelítve a filozófiai témákhoz. A Talmud és a Kabbala tanításaira alapozva vizsgálja a hétköznapi cselekedetek jelentőségét, miközben történelmi párhuzamokat von és a zsidó identitás kortárs aspektusait is elemzi. Közérthető módon dolgozza fel a szent könyvek tanításait, a történelmi és vallási mítoszokat, miközben olyan izgalmas kérdésekre keresi a választ, mint például: Ki látta Istent?, Ábrahám legyőzte-e Héraklészt?, vagy miért vannak sárga nárciszok a yorki torony előtt?. A kötet célja, hogy a hagyomány mélyebb rétegein keresztül segítsen értelmet találni a mindennapi életben. A héber Tikun olám azaz a világ megjavítása cím a zsidó vallás egyik legfontosabb etikai és misztikus fogalmára utal, a könyv egésze pedig a zsidó gondolkodás mélyrétegeit tárja fel esszéisztikus formában, úgy hogy a cím köré építve a szerző az emberi felelősségről és a világ rendbetételéről gondolkodik. Hagyományos értelemben a kabbala tanítása szerint a teremtés során az isteni fény edényei összetörtek, és az ember feladata, hogy jócselekedetekkel és vallási előírások (micvák) betartásával összegyűjtse ezeket a szilánkokat, helyreállítva a világ eredeti harmóniáját. Modern értelemben a kifejezés napjainkban társadalmi felelősségvállalást, az igazságosságért való küzdelmet és a környezetvédelmet is jelenti. Azt az elvet tükrözi, hogy az ember nem csupán élvezője a világnak, hanem aktív partnere Istennek annak tökéletesítésében. Az író a misztika és a rabbinikus tanítások segítségével keresi az élet értelmét, közérthetővé téve a bonyolult filozófiai rendszereket, miközben foglalkozik a világ keletkezésével, az özönvízzel, valamint olyan különleges összehasonlításokkal, mint Ábrahám és Héraklész alakja de kitér a zsidóság és az iszlám viszonyára (pl. Mohamed jeruzsálemi látogatása) és a zsidó hagyomány egyetemes morális üzeneteire. Az érdekes és értékes munka esszenciája: Úgy kell élnünk, hogy a világ jobb hely legyen távozásunk után, mint amilyen érkezésünkkor volt. Vallástudományi gyűjteményekbe érdemes beszerezni. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]