Bödőcs Tibor iróniával fűszerezett, szeretetteljes humoráról már sokan meggyőződhettek, hiszen számos videója található fenn a Youtube csatornán és előző, első kötete (Addig se iszik, 201921125) is nagy sikert aratott. A remek íráskészséggel rendelkező szerző egy kis zalai falucskában,
[>>>]
Bödőcs Tibor iróniával fűszerezett, szeretetteljes humoráról már sokan meggyőződhettek, hiszen számos videója található fenn a Youtube csatornán és előző, első kötete (Addig se iszik, 201921125) is nagy sikert aratott. A remek íráskészséggel rendelkező szerző egy kis zalai falucskában, Búcsúszentlászlón született és nőtt fel. Ekként ez a közeg volt, amely meghatározta kamasz éveit és úgy tűnik, még manapság is innen gyökerezteti azokat a remek karaktereket, akik bármelyek magyar falucskában föllelhetők. Mostani kötetében regénnyé formálta a vidék történéseit, a jellemző epizódokat, amelyek olvashatók akár humoros írásként, de egy másik mélyebb vetületében húsbavágó kritikaiként is. A „nevenincs faluban, napjainkban élő emberi alakok sorát szerethető humorral és realizmussal kelti életre. A település központi helye a kocsma. Gyöngyike itt látja el a helybélieket a mindennapi élethez szükséges alkoholmennyiséggel, miközben meghallgatja vendégeinek monológjait, amelyek többnyire már a józanság állapotán túlmutató szituációkban tárgyiasulnak. Az elbeszélő hang Magyar Oszkár, külföldet is megjárt szobafestőé, aki a lakóközösség beavatott tagjaként, mindentudó részeseként szól a falucska és a tágabb környezet eseményeiről is. Eközben életre kelnek a közösség tagjai valamennyien, a szokásos módon iszákosok, a közmunkán vagy éppen munkanélküli segélyen, gyesen-gyeden élők, a kis nyugdíjon tengődők. Oszkár történetei a legfontosabb, központi helyen virágoznak ki, vagyis Gyöngyi kocsmájában, a borkimérés pultja mellett, itt esik szó 56-ról, Trianonról, Puskás Öcsiről, vagy éppen Szaddám Huszeinről. Mozifilm színes kockáihoz hasonlatosan peregnek a képek, amelyek a szerző magyar vidék iránt szeretetéről, de egyben aggodalmáról is tanúskodnak. Bödőcs Tibor írói nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem ítélkezik, ő csupán "tükröt tart a természetnek", miközben éles kontúrokkal megrajzolja a szocializmus hagyományait az újkapitalizmussal összemixelt közeg jellegzetes szereplőit. Ebben a történetben benne van a rendszerváltozás óta eltelt harminc esztendő valamennyi anomáliája, az író által empátiával felrajzolt élettérkép szereplői ekként a magyar vidéken bárhol élhetnének. A mű több rétegű, olvasható szórakoztató regényként, és a politikai-társadalmi lét helyzetéről tudósító, keserédes dokumentumként is. Széles körű ajánlásra érdemes.
[<<<]