A római történelem kapcsán újra és újra felmerül a gonosz és ördögi uralkodók toposza, akik olyan kegyetlenek voltak, hogy a modernkori olvasó rendre elborzad tetteik miatt. A jelen kötet szerzője – nem titkolva a szórakoztató célt – egy sajátos keretrendszerbe helyezi a királyokat, szenátorokat és
[>>>]
A római történelem kapcsán újra és újra felmerül a gonosz és ördögi uralkodók toposza, akik olyan kegyetlenek voltak, hogy a modernkori olvasó rendre elborzad tetteik miatt. A jelen kötet szerzője – nem titkolva a szórakoztató célt – egy sajátos keretrendszerbe helyezi a királyokat, szenátorokat és császárokat. Phillip Barlag arra keresi a választ, hogy melyik uralkodó volt a leggonoszabb, a legördögibb, és miközben elvégzi ezt a komoly számvetést, alaposan bemutatja az egyes szereplőket is. A szerző tehát a római történelem mélyére rántja le olvasóit, hogy a források – gyakran torz és elfogult – adataira alapozva felállítsa a sorrendet. A könyv kronologikusan halad végig a római történelem borzalmas eseményein: már a város alapítása sem volt erőszakmentes. Romulus és Remus, az isteni ikerpár, miután felszabadította Alba Longát Amulius kegyetlen zsarnoksága alól, új várost szeretett volna alapítani. Választásuk arra a helyre esett, ahol Faustulus, a királyi nyájak pásztora egykor megtalálta őket. Végül a madárjóslat Romulusnak kedvez, aki hozzá is lát városa építéséhez. Remus azonban a még alacsony falakat gúnyosan átugratta, amit testvére sem hagyott szó nélkül: feldühödve a gúnyos tett miatt agyonütötte testvérét. Ezt követően a királyság borzalmai következnek, melyek közül Tarquinius Superbus tettei emelkednek ki. A köztársaság idején a Gracchusok meggyilkolása, Marius és Sulla vérengzései, valamint a polgárháborúk újra és újra vérfürdővé alakították a város tereit. A császárok közül kiemelten kegyetlen volt Tiberius, Caligula, Nero és Domitianus – az ő tetteiket, gyilkosságaikat és perverz hajlamukat szintén részletekbe menően feltárja a szerző. A könyv ajánlása során érdemes figyelembe venni a téma durvaságát. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]