1579-ben, Japánban játszódik a spanyol szerző regénye. Az elzárkózódó ország belső konfliktusokkal terhelt és a nyugatiakkal való találkozásokkal teli, mozgalmas időszakáról van szó. Ekkorra az ország már túl volt a „hadakozó fejedelemségek korán, miután a hadurak közül kiemelkedett Oda Nobunagának   [>>>]

1579-ben, Japánban játszódik a spanyol szerző regénye. Az elzárkózódó ország belső konfliktusokkal terhelt és a nyugatiakkal való találkozásokkal teli, mozgalmas időszakáról van szó. Ekkorra az ország már túl volt a „hadakozó fejedelemségek korán, miután a hadurak közül kiemelkedett Oda Nobunagának sikerült irányítása alá vonnia az ország közepének nagy részét, beleértve a császári fővárost, Kiotót is. Távol állt azonban még a teljes győzelemtől: két nagyhatalmú szamurájcsalád, a Takeda és a Hódzsó klán ellen is fel kellett vennie a harcot, valamint a harcias buddhista szekták ellenségeskedését is el kellett viselnie. Épp ezért a hadúr szövetségeseket látott az országba érkező jezsuita szerzetesekben: egyrészt számíthatott a hajójukon érkező fegyverekre és értékes tengerentúli áruikra, másrészt ahol a kereszténység addig elterjedt, a buddhista boncok elvesztették a befolyásukat a lakosság körében. A jezsuita missziókat más daimjók is lelkesen fogadták, több hadúr maga is áttért a keresztény hitre. Oda és az áttért hadurak védelme azonban nem terjedt ki Japán minden szegletére, a térítő munkát végző „keresztény atyáknak pedig nem kevés kellemetlenségekkel kellett szembenézniük, gyakran megvetés, üldöztetés vagy halál lett a sorsuk. A történet főszereplője a Toledóban élő Martín Ayala atya, akit a felettesei Japánba küldenek. A jezsuita szerzetes évtizedekkel korábban már járt az országban, sőt ott szentelték pappá, ám egy fiatal helyi lánnyal való tisztázatlan kapcsolata miatt távozni kényszerült. Nemrég azonban egy kegyetlen, rituális gyilkosságsorozat vette kezdetét, melynek kivétel nélkül keresztény hittérítők az áldozatai. Ayala atya feladata, hogy feltárja a bűncselekmények mögött húzódó indítékokat. A nyomozáshoz egy testőrt is kap, egy vidéki szamuráj fia, Kudó Kendzsira személyében. De vajon mi minden vár rájuk, ahogy kettesben bejárják a háború dúlta és összeesküvések mérgezte országot? Mindeközben az atya szembe tud nézni saját múltjával? És mi van, ha nemcsak a japán kereszténység megmaradása a tét, hanem az egész ország jövője?... A kötet elején előszó, a valós és kitalált személyek mutatója, a nap óráinak korabeli megnevezései és fogalomtár segítik a regényben való tájékozódást. [<<<]