Kivonat: |
Hamvas Béla 1959-ben papírra vetett művében Magyarország szellemi földrajzát prezentálja. Mert mit is jelent az ő szóhasználatában a "géniusz"? Nemcsak a hely szellemét, hanem az ember, a táj, az életrend egységét, vagyis az éghajlatot, tájat, kedélyt, szokásokat, ünnepeket, sorsot.
[>>>]
Hamvas Béla 1959-ben papírra vetett művében Magyarország szellemi földrajzát prezentálja. Mert mit is jelent az ő szóhasználatában a "géniusz"? Nemcsak a hely szellemét, hanem az ember, a táj, az életrend egységét, vagyis az éghajlatot, tájat, kedélyt, szokásokat, ünnepeket, sorsot. Gondolatmenetében először az "öt géniusz" rajzát adja Hamvas, s túl a szokások, táj, ember egységének megfogalmazásán, egy-egy tipikus történelmi személyben is jellemzi e géniuszok sajátosságait: így lesz a dél tipikus alakja Berzsenyi, nyugaté Széchenyi stb. Ugyanakkor ez az öt géniusz nem választható el mereven: "Az alföldi városok egy részét kivéve, az egész országban nincsen nagyobb település, amelyen ne lenne együtt több géniusz bélyege felismerhető". Amikor arra keresi a választ, mi is a magyar, arra a következtetésre jut, hogy az "objektív pszichének ez az öt alakzatban megrajzolt szövevénye teszi a magyar embert magyarrá", de azt is hozzáteszi, hogy ez az egymásoz tartozó öt elem az évszázadok folyamán nem vált egységgé. "Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni" - összegzi a lényeget. A korábban A bor filozófiájával (201412175) együtt kibocsátott mű most a Nemzeti Könyvtár sorozat tagjaként, önálló kötetként jelenik meg. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|