A vallásosságot vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások túlnyomó többsége a vallásgyakorlás jól mérhető aspektusaira irányul; e monografikus fölépítésű kötet szerzői nem a hit gyakorlására, hanem a kereszténység által formált társadalmi elvárásokra, normákra, hagyományokra, szokásokra vagy épp   [>>>]

A vallásosságot vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások túlnyomó többsége a vallásgyakorlás jól mérhető aspektusaira irányul; e monografikus fölépítésű kötet szerzői nem a hit gyakorlására, hanem a kereszténység által formált társadalmi elvárásokra, normákra, hagyományokra, szokásokra vagy épp előítéletekre voltak kíváncsiak. A kereszténységre, mint kulturális, erkölcsi, sőt köznapi „életberendezési hagyományra tekintenek, rámutatva, hogy a nem vallásos emberek gondolkodásában, véleménynyilvánításában is ott vannak a keresztény eredetű normák, mint az igazságérzet, a felelősségvállalás, a megbocsájtás, az önzetlenség stb. Vagyis a keresztény kultúra jegyei szekularizált, pluralista társadalmunkban is kimutathatók, igazolva Christopher Dawson azon nézetét, miszerint minden civilizáció egy-egy valláson alapul. A szerzők konkrétan arra keresnek választ: létezik-e, és ha igen, milyen erővel van jelen a kulturális kereszténység a mai Magyarországon. A kötet alcímében szereplő „határvidék szó fontos distinkciót jelöl, arra utal, hogy Magyarországon is végbementek azok a szekularizációs folyamatok, amelyek Nyugat-Európában, ráadásul nálunk, Kelet- és Közép-Európában a több évtizedes kommunista uralom is nehezítette a keresztény gondolatiság fönnmaradását. A jelenkorban az iszlám térnyerésével járó migrációs válság, illetve a genderideológia elterjedése fokozza a kultúrharcot. A tanulmánykötet bevezetése a témakör alapfogalmait és a kutatások fő irányait határozza meg, illetve táblázatok és grafikonok segítségével helyezi el Magyarországot a vallásgyakorlási statisztikák adatsorainak kontextusába; kimutatva, hogy hazánk a nem igazán vallásos országok mezőnyébe tartozik. A kutatási módszertan ismertetése után a szerzők egy 73 kérdést tartalmazó kérdőíves vizsgálat eredményei szerint, három aspektusból tekintenek a honi keresztény kultúra állapotára. E három témaközelítés: a kultúra explicit aspektusa (a keresztény tanítások, szimbólumok, ünnepek, értékrend), illetve két hallgatólagos aspektus, amilyen a keresztény emberkép, történelemlép, illetve az élet értelmére vonatkozó különféle értelmezések, vélekedések. A precíz kutatási adatsorokat, eredményeket összegző fejezet a következtetéseket vonja le, ezek egyik alapvetően fontos megállapítása, hogy a keresztény kultúra nem a hatalom, nem a politika kreációja, hanem azt megelőző, létező gondolkodásmód. A statisztikai adatsorokkal, az empirikus fölmérés eredményeit tartalmazó grafikonok sokaságával szemléltetett kötet a magyar társadalom tudatállapotának egyik fontos jellemzőjére vet éles fényt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]