A művészettörténet úgy tartja számon a Sepsiszentgyörgy központú Háromszéket, mint Temesvár mellett a modernség, az avantgárd és a kortárs képzőművészet legjelentősebb erdélyi régióját – ezt a gazdag hagyományt foglalja monográfiája keretébe a művészeti író. Könyve bevezető fejezetében valóságos   [>>>]

A művészettörténet úgy tartja számon a Sepsiszentgyörgy központú Háromszéket, mint Temesvár mellett a modernség, az avantgárd és a kortárs képzőművészet legjelentősebb erdélyi régióját – ezt a gazdag hagyományt foglalja monográfiája keretébe a művészeti író. Könyve bevezető fejezetében valóságos névsorolvasást tart, számba véve, mely alkotók születtek és alkottak Háromszéken, kik származtak el innen, kik születtek másutt, de e tájon dolgoztak, és kik voltak azok a művészek, akik hosszabb-rövidebb ideig e tájon alkottak. A bevezetőben Gazda József újfent leszögezi azt a tényt, hogy Háromszék nyugat és kelet határa, innen keletre már ismeretlen a román stílus, a gótika vagy a barokk, a Kárpátokon túl a bizánci stílus az egyeduralkodó. Külön fejezetet szentel a táj itt, Kézdimárkosfalván született, talán legjelentősebb festőjének, Barabás Miklósnak; ugyancsak hosszabban emlékezik meg Gyárfás Jenőről, illetve követőiről. Az avantgárd országos hírű alkotója volt a kézdiszéki származású Mattis Teutsch János; különös sorsú művész volt Bodosi Dániel, az érzelmeket kifejező látomásos piktúra művelője – róluk ír még részletesen a szerző. Gazda József figyelme a festészet, a grafika mellett kiterjed a szobrászatra, kisplasztikára, a kerámiára, a textilművészetre, a vegyes technikákra, a fotóművészetre, miközben alkotói pályák, stílusok, korszakok, valóságszemléletek sokaságát vonultatja föl és szemlélteti a különböző életművek velős bemutatásával. Mindig utal a különböző képzőművészeti ágak eltérő törekvéseire, irányzataira, iskoláira, mindezeket a fejezetcímek is érzékeltetik: Lassú eszmélés; Pezsdülés; A nagy kirajzás; Áttörés; Megújuló világkép. Ezeken belül a szerző enciklopédiára emlékeztetve vonultatja föl az alkotókat, röviden ismertetve pályájukat, alkotásaikat és művészettörténeti jelentőségüket, rendre megvilágítva egy-egy művész életművének irányzatos, stiláris összefüggéseit, nemzedéki hovatartozását, ismertetve művei fogadtatását. A megye képzőművészetének enciklopédikus áttekintése után áll az ötven oldalas Függelék, amely a kötetben szereplő mintegy másfélszáz művész személyi adattára (születési és halálozási adatai, tanulmányai, életútja főbb állomásai, egyéni és csoportos kiállításai, a róla szóló irodalom jegyzéke). A színes reprodukciók sokaságával illusztrált kötetben az eligazodást névmutató segíti. Gazda József enciklopédikus fölépítésű monográfiája képzőművészeti gyűjtemények fontos darabja. [<<<]