Újabb kötettel jelentkezik Elizabeth Kolbert amerikai környezetvédelmi szakújságíró, író, a New Yorker című folyóirat munkatársa, aki előző könyvéért (A hatodik kihalás, 201608049) Pulitzer-díjat kapott. A Fehér ég alatt az antropocén (az a földtörténeti kor, amikor a bolygónk arculatát az ember   [>>>]

Újabb kötettel jelentkezik Elizabeth Kolbert amerikai környezetvédelmi szakújságíró, író, a New Yorker című folyóirat munkatársa, aki előző könyvéért (A hatodik kihalás, 201608049) Pulitzer-díjat kapott. A Fehér ég alatt az antropocén (az a földtörténeti kor, amikor a bolygónk arculatát az ember jelenléte határozza meg) által okozott különböző típusú környezeti válságokra és az emberiség számára ezek kezelésére rendelkezésre álló különböző fokú technológiai megoldásokra összpontosít – miközben kritikusan viszonyul a teljes körű techno-megoldásokhoz is. A cím a legszélsőségesebb klímaváltozás-csökkentő stratégiára, a napenergia geomérnökségre utal, amelynek célja a napfény visszaverése a Földről, melynek köszönhetően a tervek szerint elérhető a légkör mestersége hűtése, nem mellesleg pedig az égbolt fehér színű lesz. A könyv azt vizsgálja, hogy egy probléma technológiai megoldása hogyan vezethet további problémákhoz, miközben elismeri azt a fontos szerepet is, amelyet ezek a technológiák játszhatnak. Megismerhetjük például a folyószabályos okozta természeti károk enyhítésén dolgozó mérnökök munkáját a Chicago folyónál; olyan biológusokat, akik a világ legritkább halfajtáját igyekeznek megvédeni a kihalástól, a Mojave sivatag közepén; ausztrál kutatókkal, akik olyan „szuperkorallt próbálnak kifejleszteni, amely képes túlélni a forróbb Földön; vagy éppen azokat a vegyészeket, akik a levegő szén-dioxid-tartalmát igyekeznek kőzetté alakítani Izlandon. Egyszere inspiráló és elgondolkodtató kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]