2010-ben valósággal berobbant a hazai irodalmi életbe Inkognitó című könyvével Kiss Tibor Noé. A most második kiadásban olvasható mű két idősíkon fut: egyrészt egy - a regény írásának nagyjából jelenidejében vagy közelmúltjában lévő - nap történéseit látjuk, másrészt rövid emlékfoszlányok képében   [>>>]

2010-ben valósággal berobbant a hazai irodalmi életbe Inkognitó című könyvével Kiss Tibor Noé. A most második kiadásban olvasható mű két idősíkon fut: egyrészt egy - a regény írásának nagyjából jelenidejében vagy közelmúltjában lévő - nap történéseit látjuk, másrészt rövid emlékfoszlányok képében gyerekkorának meghatározó pillanatai elevenednek meg. Az azonban csak szép lassan derül ki, hogy a két szálból összeálló identitásregény egy fájdalmas önvallomás: egy transznemű ember életét ismerhetjük meg belőle. Azon rendkívül nehéz folyamatot, melynek köszönhetően Kiss Tibor Noé felismerte, hogy bár férfi testben él, valójában nő. A boldog gyermekkorral élesen szemben álló, szomorú jelent. A "coming out" folyamat nehéz, sokszor embert próbáló pillanatait: hogy miként viaskodott benne Tibor és Noémi, miként fogadta el lassan magában transzneműségét, illetve hogy környezete miként reagált erre. Rendkívül beszédesek a "coming out" állomásai. Hogy milyen nehéz volt elsőként elmenni egy orvoshoz, beszélni erről az egészről. Vagy, amikor egy étteremben ülve azon gondolkodott, hogy merjen-e reklamálni a pincérnél az étel miatt, mert mit fog szólni hozzá. Vagy amikor az utcán női ruhában és kisminkelve közlekedve arra gondol, hogyan is néznek rá az emberek. A regényt ugyanakkor az - egyébként meglehetősen macsó sportnak tartott - futball folyamatos jelenléte is meghatározza, mely a gyerekkori emlékekben és a visszaemlékezés idejében is központi szerepet tölt be a szerző életében. Elgondolkodtató, rendkívül tanulságos olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]