A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatói által 1988 októberében létrehozott Bibó István Emlékbizottság 1989. május 12-14. között, Nemzet és demokrácia címmel nagy visszhangot kiváltó országos konferenciát szervezett, melyen Bibó szellemiségét megidézve párbeszédet folytattak egymással a   [>>>]

A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatói által 1988 októberében létrehozott Bibó István Emlékbizottság 1989. május 12-14. között, Nemzet és demokrácia címmel nagy visszhangot kiváltó országos konferenciát szervezett, melyen Bibó szellemiségét megidézve párbeszédet folytattak egymással a különböző szellemi áramlatok és politikai mozgalmak képviselői. Az ott elhangzott előadások az időközben elveszett hangfelvételek alapján készült leiratok formájában maradtak fenn, melyek ma a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Kézirattárában, a Bibó István Emlékbizottság anyagai között találhatók. A cél eredetileg is az volt, hogy az előadások szövegét kötetbe rendezzék, ez azonban akkor nem történt meg, most azonban A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára sorozat századik köteteként nyomtatásban is megjelentek. A kiadvány nyitó tanulmányai bemutatják a Bibó István Emlékbizottság tevékenységét és a Nemzet és demokrácia című konferenciát, Bibó emlékezetét az emlékkötet megjelenése és az 1989-es konferencia közötti évtizedekben, valamint Bibó István rehabilitációját 1989-ben. Ezt követően a kötet közli az emlékbizottság megalakulási nyilatkozatát, valamint Vásárhelyi Miklós, Göncz Árpád és Bellavics István Bibó sírjánál 1989. május 10-én elmondott beszédeinek szövegét. Ezt követi a konferencia teljes anyaga, elsőként Ilia Mihály és Pozsgay Imre üdvözlő szavai. Az előadások pedig olyan témákat érintenek, mint a politikai ideológiák szerepei és lehetőségei a nyolcvanas évek Magyarországán (Körösényi András), a „harmadik út kérdése (Bíró Zoltán), Bibó István mint politikai gondolkodó (Kende Péter), az 1948 utáni magyar társadalom- és politikai fejlődés (Bilecz Endre), polgárosodás, középosztályosodás és polgári restauráció 1945 után (Pető Iván), új típusú társadalmi feszültségek a nyolcvanas évek Magyarországán (Szalai Júlia) vagy a demokratikus attitűd Bibó és Eötvös gondolatrendszerében (Fábián Ernő). A kiadvány közli az előadásokhoz fűződő hosszászólások és az azokra adott válaszok szövegeit, valamint Csákány Béla rektor beszédét a Bibó-emléktábla 1989. március 13-án történt avatásakor. A függelékben fotók, valamint sajtóanyagok és dokumentumok fakszimiléi kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]