Herrmann Antal néprajzkutatónak hatalmas érdemei vannak a hazai etnográfia önálló tudományággá válásában, és munkásságával – mint Kós Károly írta – „a magyar néprajznak Erdélyben új fejezete nyílt. Nem csak tudományszervezőként aratott maradandót, hanem újító szemléletmódjával is, ahogyan a   [>>>]

Herrmann Antal néprajzkutatónak hatalmas érdemei vannak a hazai etnográfia önálló tudományággá válásában, és munkásságával – mint Kós Károly írta – „a magyar néprajznak Erdélyben új fejezete nyílt. Nem csak tudományszervezőként aratott maradandót, hanem újító szemléletmódjával is, ahogyan a néprajzot összekapcsolta a turizmussal. Ez a szemléletmód testesült meg az 1892 és 1918 között kiadott Erdély. Turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóirat számaiban; e lap második évfolyamában, 1893-ban jelentek meg folytatásokban Herrmann Antal e kötetben összegyűjtött írásai. Ezekben a szerző Erdély népeinek (szászok, cigányok, magyarok, ruszinok, örmények) hiedelemvilágában élő hegy-kultuszokat, hegyre vonatkozó folklór-elemeket vette számba. A szászokról szólva leszögezte, Erdélyben a körükben terjedt el leginkább a turistáskodás. Sorra vette, miként éltek a szászok tudatában a hegyek keletkezésének mondái, milyen legendák terjedtek el a hegyek, erdők, barlangok szellemeiről, egészen addig, hogy a szászcsóri várhegy rejti Darius kincsét. Elbeszélte, hogy a nomád életmódot folytató cigányok inkább csak messziről és félelemmel tekintettek a hegyekre, tudatukban a hegy az égbolt magasához és a villámláshoz társult. Viszont az erdélyi magyarság népi hiedelemvilágában meghatározó toposz volt a keleti határokat védő hegyek lánca. A szerző számos boszorkányokról és ördögökről szóló legendát említett, de beszélt a hegyi életmód, a favágó foglalkozás kialakította szokásokról is. Ugyanígy tartott szemlét a ruszinok és az örmények hiedelemvilága fölött, kiemelve a hegyekre vonatkozó motívumokat. A kötethez függelékként csatlakozik a szerző 1894-ben megjelent Néprajzi kataszter című cikke, amelyben arra figyelmeztetett, hogy alig történt valami a folklórhagyományok gyűjtése terén, pedig ennek óriási jelentősége lehetne a nemzeti önismeret szempontjából. A kiadványnak minden néprajzi gyűjteményben helye lehet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]