1945 végére közel ötezer magyar hadifoglyot vittek Örményországba. Közéjük tartozott Dorosmai Imre Zoltán is. A fiatalember 1918-ban született Aradon, majd családjával később Sopronba költözött. Még középiskolában indított, Levelezzünk magyarul néven egy mozgalmat a magyar nyelv ápolására, később   [>>>]

1945 végére közel ötezer magyar hadifoglyot vittek Örményországba. Közéjük tartozott Dorosmai Imre Zoltán is. A fiatalember 1918-ban született Aradon, majd családjával később Sopronba költözött. Még középiskolában indított, Levelezzünk magyarul néven egy mozgalmat a magyar nyelv ápolására, később pécsi joghallgatóként pedig irodalmi esteket szervezett, írt az egyetemi lapba, részt vett a Turul Szövetség tevékenységében és több nyelvet is elsajátított, köztük a franciát és a bolgárt. Miután elvégezte a jogi egyetemet, a háború vége felé behívták katonának, s nem sokkal később Ausztriába vezényelték, a fegyverletételt követően pedig fogolyként került a jánosházi gyűjtőtáborba, onnan pedig Konstanzába, ahonnan hajón a Kaukázus délnyugati részébe hurcolták. Leghosszabb ideig Jereván területén raboskodott egy táborban, és hamar felfigyelt az örmény nyelvre. Jó nyelvérzékének és egy a romok között talált francia-örmény szótárnak köszönhetően sikerült megtanulni a nyelvet, és emellett az örmény kultúrát is igyekezett minél jobban megismerni. A hadifogságból 1947 őszén hazajutván egy gyárban tudott elhelyezkedni, majd oroszt tanított. A munka mellett pedig őstörténeti és helytörténeti kutatásokat végzett, valamint tovább folytatta az örményekkel kapcsolatos kutatásait, s tizenöt év alatt összeállított egy 36.000 szavas örmény–magyar szótárt is. Az örményországi hadifogolytáborban töltött évekről az 1980-as években írt egy visszaemlékezést, mely most lánya, Dorosmai Erzsébet gondozásában nyomtatásban is megjelent. Az előszót követően röviden bemutatja apja háború előtti életét, majd teljes terjedelemben közli a Mindent megírni nem lehet című memoárt, mely a visszavonulástól a hazatérésig ismerteti a történéseket. Ezt követően Dorosmai Erzsébet foglalja össze édesapja későbbi életét, közli továbbá a visszaemlékezésben említett hadifoglyok főbb életrajzi adatait. A mellékletekben Dorosmai Imre Zoltán írásainak listája, képválogatás, a hadifogság éveiben született versek, levelek, cikkek, dokumentumok, egy előadás szövege, valamint irodalomjegyzék kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]