A nyelvet korántsem tekinthetjük egy olyan statikus rendszernek, amelyet a nyelvhasználóktól, illetve a használat szituáltságától minden ízében függetleníteni lehetne. A jelen monográfia szerzője éppen arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy a nyelvhasználat a társas érintkezés íratlan   [>>>]

A nyelvet korántsem tekinthetjük egy olyan statikus rendszernek, amelyet a nyelvhasználóktól, illetve a használat szituáltságától minden ízében függetleníteni lehetne. A jelen monográfia szerzője éppen arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy a nyelvhasználat a társas érintkezés íratlan szabályrendszerén keresztül fejlődik, s hogy a társalgási képesség gyermekkori fejlődése milyen sajátos stratégiák és szokások mentén szerveződik. Boronkai Dórát az érdekelte, hogy „miként alakul ki az udvariasság, a válaszadás, a figyelem és a beszélőváltás bonyolult rendjea korai években. Legyen szó a beszélőváltásról, az udvariasság és a humor pragmatikus megközelítéséről vagy a társas interakciók szabályairól, amik hatással vannak a nyelvhasználatara, a szerző gazdag nyelvi korpuszon mutatja be vizsgálatainak eredményét. A monográfia első fejezete az elméleti kereteket fekteti le: olvashatunk a funkcionális nyelvszemléletről, ami magában foglalja a szociokulturális tényezők, a pragmatikai szemlélet és a társalgáselemzés módszertani megközelítését. A második részben a gyermeknyelvi társalgások elemzését ismerhetjük meg alaposabban. A hipotézisek felvázolását követően a felhasznált anyag és az alkalmazott módszer bemutatását kapjuk meg a szerzőtől, aki minden esetben törekszik, hogy állításait a lehető legpontosabban fogalmazza meg, nyelvészeti eredményei így teszik a kötetet valóban hiteles és hiánypótló munkává. A társalgások pragmatikai és szociokulturális jellemzőinek felvázolásakor Boronkai Dóra minden esetben fejezetvégi részösszegzéssel segíti az olvasókat. A kötet nagy érdeme, hogy az értekező részt jól dekódolható ábrákkal, infografikai megoldásokkal teszi befogadhatóbbá és szemléletesebbé. Végül a társalgási képesség életkor szerinti különbségeire és e fejlődés jól kitapintható szakaszaira irányítja olvasói figyelmét. A tudományos szakmunka végén a felhasznált irodalom és az ábrák jegyzéke kapott helyet. Nyelvészek, pedagógusok és kisgyermekes szülők is haszonnal fordulhatnak Boronkai Dóra monográfiájához. [<<<]