Újabb történelmi regénnyel jelentkezik Pam Jenoff. A hidegháború időszakának legelején járunk, 1946-ban. Grace Healey, egy New York-i ügyvédi iroda titkárnője egy hétköznap reggel munkába tart, és késésben van. A közelben ugyanis baleset történt, így kénytelen átvágni a Grand Central pályaudvaron.
[>>>]
Újabb történelmi regénnyel jelentkezik Pam Jenoff. A hidegháború időszakának legelején járunk, 1946-ban. Grace Healey, egy New York-i ügyvédi iroda titkárnője egy hétköznap reggel munkába tart, és késésben van. A közelben ugyanis baleset történt, így kénytelen átvágni a Grand Central pályaudvaron. Az épület nagycsarnokában szó szerint belebotlik egy gazdátlan bőröndbe, melyre krétával az van írva: Trigg. Kíváncsiságból belekukkant, és csipkébe csomagolva egy tucat fényképet talál benne, melyek fiatal nőket ábrázolnak. A portrék annyira megragadják, hogy elbizonytalanodik, és mivel nem tudja azokat visszagyömöszölni a bőröndbe, jobb híján saját táskájába csúsztatja be a képeket, és már szalad is a dolgára. Jó nagy késéssel beér a munkahelyére, hogy aztán intézze a szokásos bevándorlási ügyeket, de nem hagyják nyugodni a fotók. Nyomozni kezd, és megtudja, hogy a képek nem is olyan régiek, pár évvel korábban készültek csak. A tulajdonosuk pedig nem más volt, mint Eleanor Trigg, aki a második világháború alatt a női ügynökök hálózatát vezette az angol titkos szolgálatnál. Ezeket az ügynököket a megszállt Európában vetették be, főleg mint futár vagy rádiós, a fotókon szereplő tizenkét nő azonban soha nem tért haza Párizsból, sorsukat teljes homály fedi. Mi történhetett velük? Ezt próbálja kinyomozni Grace Bár a történet maga a szerző fantáziájának terméke, a Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége (SOE) tényleg alkalmazott női ügynököket a háború idején, akiknek hősiessége sokáig láthatatlan maradt. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]