Cím: |
Wanderer
| Szerző: |
Závada Pál (1954) |
Közrem.: |
Szüts Miklós (fotó) |
Szerz. közl: |
Závada Pál ; [fényképezte: Szüts Miklós]
| Kiad. jel: |
3. átd. kiad.
| Kiadás: |
Budapest : Magvető, 2020 |
Eto: |
894.511-4 ; 908.439-2Budaörs(=30)
| Tárgyszó: |
kisregény |
Cutter: |
Z 26
| ISBN: |
978-963-14-2624-3-(kötött)-:
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
127 p.
| Megj.: |
Megj. "Úton a budaörsi temetőbe" címmel is
| UKazon: |
202023260
| Kivonat: |
A neves író, Závada Pál Wanderer című kötetét adta ki harmadjára is a Magvető. A könyv nem egyszerű utánnyomás, a szerző e sokadik kiadást megélt munkáját jelentősen átdolgozta. Závada munkáiban a fényképek mindig is kiemelt szereppel bírtak, legyen szó egy szépen megkomponált ekphrasziszról, vagy
[>>>]
A neves író, Závada Pál Wanderer című kötetét adta ki harmadjára is a Magvető. A könyv nem egyszerű utánnyomás, a szerző e sokadik kiadást megélt munkáját jelentősen átdolgozta. Závada munkáiban a fényképek mindig is kiemelt szereppel bírtak, legyen szó egy szépen megkomponált ekphrasziszról, vagy a narratívát alapjaiban befolyásoló képről. A fénykép mint kicsinyítő tükör és annak művészi elkészítése Závada írói ars poeticáját is magába sűríti: pontos – a szerző szociológusi múltját idéző – táj- és személyleírások, a részletek aprólékos kidolgozása. A Wandererben egy téren és időn át bolyongó vándor (németül: Wanderer) utazásait, bolyongásait (wandern) követhetjük nyomon, s esetünkben e sokat látott utazó a régi Budaörs német parasztpolgárai között száll meg. Szokásaikat, életmódjuk, az ideköltözésük okát és mikéntjét mind megtudja, mivel vérbeli riporter módjára minden „hasznos információt kiszed interjúalanyaiból. A narratíva – Závada más regényeihez és elbeszéléseihez hasonlóan – a személyeket, az elbeszélőket igen gyakran váltogatja: a többesszám első személyű elbeszélő(k) mögött olykor a németek, olykor a magyarok, máskor az oszmán törökök érhetők tetten, legyen szó például egy helyi geológiai jelenséghez kötődő monda interpretációjáról, vagy a vidék grófnőjével kötött szerződésről. Az elbeszélés így állandóan veszít stabilitásából, az olvasónak résen kell lennie, hogy éppen kik érvényesítik fokalizációjukat (nézőpontjukat) az elbeszélés során. Egy-egy alak, történetmorzsa, érzés, kert vagy házleírás áll előttünk e letűnt évtizedek, évszázadok távlatából, ám e látszólag csak lazán kapcsolódó kis epizódok a kötet végére kiadják a budaörsi németség izgalmas és a ma olvasójának talán kevésbé ismert mozaikját. Múltidézés, az emlékezet életben tartása; hagyományteremtés és ápolás, ez mind elmondható erről a karcsú filigrán kötetről, melyben a szöveg a képekkel (archív felvételek és Szüts Miklós képei) termékeny dialógusba lép. Mindenkinek ajánljuk, aki szereti a szép fotókat és az igényes irodalmat.
[<<<]
|
|
|