A pedagógus, művelődésszervező szerző „arra tesz kísérletet, hogy időrendben áttekintse a jelenben még működő és emberekre ható legfőbb vallásokat, spirituális irányzatokat – mondja a maga szándékáról. A könyv tehát alapvetően ismeretterjesztő munka, ugyanakkor a nyolc eszmerendszer leírásába a   [>>>]

A pedagógus, művelődésszervező szerző „arra tesz kísérletet, hogy időrendben áttekintse a jelenben még működő és emberekre ható legfőbb vallásokat, spirituális irányzatokat – mondja a maga szándékáról. A könyv tehát alapvetően ismeretterjesztő munka, ugyanakkor a nyolc eszmerendszer leírásába a saját emlékeit, tapasztalatait, példázatos történeteit is beépíti. Ezzel az ideákat emberközelivé teszi, azt a célt is szolgálva, hogy hidakat képezzen a különböző vallásokat, eszméket követő emberek között. Nyolc eszmerendszert (zsidó vallás, hinduizmus, taoizmus, buddhizmus, kereszténység, ateizmus, iszlám, spiritualitás) mutat be csaknem hatvan életből vett történettel, elbeszéléssel szemléltetve. Könyve írásakor arra törekedett, hogy lényegre törően, enciklopédikus tömörséggel írja le az emberiség meghatározó szellemi útjait, ugyanakkor érzékletesen, lélekközelien szemléltesse mondandóját a vallomásokból merített történetekkel. E történetek kisebb részben saját emlékeit tükrözik, de leginkább beszélgetéseken, interjúkon, vallomásokon alapulnak. Beszélgető partnerei között vannak vallásosak és ateisták, tudósok és egyszerű emberek, sőt olyanok is, akik meglehetősen extrém nézeteket képviselnek. Az időrend szerinti kötet első fejezete a zsidó vallást mutatja be; e rész vallomástevői között vannak ortodoxok és neológok, és vallásukat elhagyók is. Megszólal például az a zsidóasszony, aki keresztény fiúhoz ment férjhez, és felnőtt nőként látott először karácsonyfát. A hinduizmus témájában megszólal egy asszony, akinek a férje ajurvédás terapeutaként dolgozik, de a szerző beszélget olyannal is, akinek ez a „választott vallása. A kereszténység fejezetében beszél egy ingadozó hitű asszony, és olyan valaki is, aki felnőttként tért meg. Izgalmas fejezet az utolsó, amely a mai kor tételes vallásoktól elvált spiritualizmus gondolatait mutatja be; ezek közös jellemzője, hogy követőik egyéni utakon keresik spirituális élményeiket. Valamennyi fejezet úgy épül föl, hogy a szerző néhány bekezdésben, tárgyszerűen ismerteti a legfontosabb tudnivalókat, és e magyarázatok közé ékelődnek a vallomások, a beszélgetések tartalmi kivonatai. Ily módon ez az ismeretterjesztő kötet csakugyan azt szemlélteti, hogy bár az emberek különböző eszmék szerint keresik az üdvösséget, a lelki békét, lehetséges köztük megértő párbeszéd. A kötet fiatalok érdeklődésére is számot tarthat. [<<<]