Saját ír bevándorló felmenőinek története ihlette Marie Benedict-et regénye megírására. Az 1860-as években játszó történet annak kapcsán született, hogy családjában sokat hallott a pittsburghi Carnegie könyvtárról. Több őse is annak idején odajárt, mint ahogy sok más bevándorló is, akik az ottani   [>>>]

Saját ír bevándorló felmenőinek története ihlette Marie Benedict-et regénye megírására. Az 1860-as években játszó történet annak kapcsán született, hogy családjában sokat hallott a pittsburghi Carnegie könyvtárról. Több őse is annak idején odajárt, mint ahogy sok más bevándorló is, akik az ottani könyvek, szolgáltatások révén kerültek be aztán egyetemekre, s lettek gyári munkásból jól képzett ügyvédek, orvosok, tudósok. A könyvtár alapítója Andrew Carnegie volt, akiről sokáig azt hitte, hogy idős korában vált nagy mecénássá. Az iparmágnás azonban egész fiatal korában kezdte a jótékonykodást: 1868 decemberében, harminchárom éves korában írt egy levelet saját magának, melyben elkötelezte magát a szegényebb rétegek felemelése és az oktatás mellett. A gazdag üzletember aztán vagyona nagy részét eladományozta, ingyenes könyvtárakat és oktatási intézményeket alapított, de ő hozta létre a Carnegie Hallt is. De vajon mi vitte rá erre a nagy változásra a sikerorientált üzletembert? A történészek régóta kutatták ennek okát, és bár nem találtak konkrét bizonyítékot, úgy vélték, talán egy személyes kapcsolata változtathatta meg így Carnegie gondolkodásmódját. A regényben a szerzőnő több felmenőjéből összegyúrt Clara Kelly, az ír bevándorló lány tölti be ezt a szerepet, aki 1863-ban Andrew Carnegie házába kerül cselédlányként. Bár soha nem kapott iskolai oktatást, és gyakorlata sincs, az okos és talpraesett lány gyorsan tanul, s megállja a helyét a házban. Szép lassan a családfő is felfigyel rá, akivel Clara egyre bizalmasabb kapcsolatba kerül "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]