Pierre Gilliard svájci pedagógus tizenhárom évet töltött el a Romanovok társaságában, előbb mint a nagyhercegnők franciatanára, majd Alekszej cárevics nevelője. 1904-ben érkezett a Krímbe, hogy Leuchtengberg herceg fiának, Szergejnek legyen a nevelője, majd egy évvel később került a cári családhoz.   [>>>]

Pierre Gilliard svájci pedagógus tizenhárom évet töltött el a Romanovok társaságában, előbb mint a nagyhercegnők franciatanára, majd Alekszej cárevics nevelője. 1904-ben érkezett a Krímbe, hogy Leuchtengberg herceg fiának, Szergejnek legyen a nevelője, majd egy évvel később került a cári családhoz. A velük való kapcsolata ekkor még szigorúan az etikett betartásával zajlott, ám az a későbbi változások, főként az 1917 után történtek hatására mondhatni baráti kapcsolattá alakult. A lelkes fotográfus Gilliard számos felvételen örökítette meg a cári család mindennapjait, elkísérte őket az utazásokra is, sőt még színdarabokat is rendezett a családtagok részvételével. A cár gyermekeit követte a Carszkoje Szeló-i háziőrizetbe, majd Tobolszba, Jekatyerinburgba és Tumenybe is. 1918 májusában ott választották el őt a cári családtól, és csodával határos módon sikerült megúsznia, hogy a bolsevikok elfogják és megöljék. Végül az intervenciós csapatok egyike talált rá, valamint a Romanov lányok nevelőjére, Anna Teglavára és Sydney Gibbes angoltanárra. Egy ideig a Fehér Gárda hírszerző tisztjeként és fordítójaként szolgált, majd Janin tábornok közbenjárására 1920 nyarán, Amerika érintésével tudott hazatérni Svájcba. 1921-ben jelent meg visszaemlékezése a cári családdal töltött időszakra, mely hatalmas sikert aratott hazájában. A mű 2011-ben, a szerző unokaöccse, Pierre-Frédéric Gilliard előszavával kiegészítve jelent meg újra, és ez az alapja a Gabo Kiadó Királyi házak című sorozatában megjelent kötetnek is. A memoár érzékletesen mutatja be a cári család szolgálatában töltött tizenhárom évet: az első franciaórákat az udvarban, a vérzékenységben szenvedő cárevics nevelését, a többi Romanov gyerekkel és a cári párral való kapcsolatának alakulását, a házitanító mindennapjait Carszkoje Szelóban, Raszputyin szerepét a család életében és a politikában, egy romániai utazást 1914 nyarán, Poincaré francia elnök látogatását, a háború első időszakát, a cár, a cárevics és a tanító mindennapjait a főhadiszálláson, Raszputyin halálát, a forradalom hatásait, a Carszkoje Szelóban való öthónapos fogságot, a Tobolszkban és Jekatyerinburgban töltött időszakot, valamint – természetesen hallomásból – a cári család kivégzését és az azt követő vizsgálatot. Az epilógus az 1919-es év történéseit foglalja össze. A kiadványban megtaláljuk a szerzőnek a cári család tagjairól készített fotóit is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]