A magyar olvasóközönség mindezidáig az ókori Róma idején játszódó történelmi regényeit ismerhette meg Harry Sidebottomnak. A szerző azonban, aki az Oxfordi Egyetemen tanít ókortörténetet, ismeretterjesztő műveket is jegyez, melyek közül most a Halálba menők jelent meg magyarul, melyet 2025-ben a   [>>>]

A magyar olvasóközönség mindezidáig az ókori Róma idején játszódó történelmi regényeit ismerhette meg Harry Sidebottomnak. A szerző azonban, aki az Oxfordi Egyetemen tanít ókortörténetet, ismeretterjesztő műveket is jegyez, melyek közül most a Halálba menők jelent meg magyarul, melyet 2025-ben a Times és az Economist is Az év könyvének választott. A kötet a gladiátorok életét mutatja be az ókori Rómában. Már az előszóban elárulja a szerző, hogy gladiátorok az I. e. III. század közepén jelentek meg Rómában, és közel hétszáz éven át fennmaradtak, egészen az I. sz. V. század végéig, amikor is az elit kereszténnyé válása miatt a felső osztályok változtattak az alsó néposztályoknak juttatott ajándékokon. Szemben a kocsiversenyekkel, azonban nem szerepeltek a hivatalos ünnepek programján. Kezdetben a szenátori családok temetési szertartásaihoz tartozó, magánfinanszírozású rendezvények voltak, később a szenátorok a választók megnyerése érdekében rendeztek gladiátorviadalokat, majd Augustustól kezdve a császárok is egyre grandiózusabb gladiátorjátékokat tartottak a plebs szórakoztatására, melyek Rómán kívül a provinciákban is elterjedtek. A hollywoodi filmek szokásos jeleneteire rácáfolva azt is hozzáteszi a szerző, hogy ezek nem voltak mészárlások: a gladiátorok gyakran maradtak életben, egy küzdelemben talán csak egynyolcad volt a halál esélye, évente egyszer-kétszer harcoltak és arénabeli pályafutásuk valószínűleg nem tartott tovább három évnél. A szerző a gladiátorok életét 24 óra lefolyása alatt mutatja be, a gladiátorjátékot megelőző nap estéjétől (vesper) a négy őrváltáson (vigilia), majd a napkelte előtti időszakon (contininium), a napfelkeltén (prima lux), a reggelen (matutinus), a délen (tempus meridianum), a délutánon (tempus postmeridianum) és az alkonyon (solis occasus) át a játékok utáni estéig (vesper) – mindezt a fennmaradt történelmi és irodalmi szövegek, valamint régészeti leletek alapján. Az egyes napszakok kapcsán pedig olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint a gladiátorok étkezési szokásai, a kiképzés, a szexuális élet, az alvás (és annak hiánya), az álmok, az őrzővédő szolgálat, az öngyilkosság, a népszerűség, a Colosseum, a felvonulás, az üdvözlés, a felvezető műsor, a vadászat, a szórakoztató programok, kivégzések, a gladiátortípusok, a harc törvényei, a csatajelenetek, az ajándékok, a császár és a tömeg viszonya, a mágia és orvoslás vagy a gladiátorok jövője. A kötetet jegyzetek, bibliográfia, név- és tárgymutató, valamint képmelléklet zárja. [<<<]