2024 november-decemberében nagy visszhangot váltott ki Orbán Balázs doktori védése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Az érdeklődést nagyrészt a szerző személye okozta, Orbán Balázs ugyanis politikus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, aki A   [>>>]

2024 november-decemberében nagy visszhangot váltott ki Orbán Balázs doktori védése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Az érdeklődést nagyrészt a szerző személye okozta, Orbán Balázs ugyanis politikus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, aki A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései címmel írta meg disszertációját, Kukorelli István témavezetésével. A doktori védéssel kapcsolatos vita azt követően kezdődött, hogy a 444.hu november 15-én megírta, hogy Orbán Balázs doktori témája az egyetlen az ELTE jogi karán, amelynek tovább engedéséről nem egyhangúlag döntött a testület (a doktori tanács öt igen, két nem szavazattal és egy tartózkodással engedélyezte a doktori eljárás megindítását). A cikkből az is kiderült, hogy információik szerint a két nem és egy tartózkodó szavazónak nem szakmai, hanem erkölcsi kifogásai voltak Orbán Balázzsal szemben. A cikk után többen is kifogásolták, hogy a doktori tanács engedte a védést, például Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora, akinek véleménye szerint a kormánytól függő helyzetben lévő, alulfinanszírozott ELTE nem adhatná a nevét Orbán védéséhez annak politikai szerepvállalása okán. Az ügy kapcsán pró és kontra többen is megszólaltak, így például Fleck Zoltán jogszociológus és Rácz András Oroszország-szakértő, történész is kritizálta a doktori eljárás megindítását (utóbbi plágiumvádat is megfogalmazott a szerzővel szemben), viszont Orbán Balázs védése mellett állt ki többek között Hack Péter jogász és Vizi E. Szilveszter orvos, az MTA volt elnöke. Az üggyel kapcsolatban az egyetem közleményben határolódott el a tudomány nem szakmai alapú minősítésétől, de megszólalt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freud Tamás és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is. Orbán Balázs maga később politikai alapú diszkriminációnak nevezte a kritikákat. A védésre végül 2024. december 3-án került sor, kiemelt közérdeklődés mellett, s Orbán Balázs suma cum laude minősítéssel védte meg a doktoriját. Ennek az ügynek a körülményeit igyekszik bemutatni az MCC Press gondozásában, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa szerkesztésében megjelent kötet. Az előszót követően Szilvay egy esszében foglalja össze az eseménytörténetet, támaszkodva azokra a mélyinterjúkra is, amelyeket az ügy több szereplőjével készített. Részletesen kitér az ügy körüli megszólalásokra, a plágiumkérdésre, s azzal is foglalkozik, hogy a szereplők miként élték meg az ügyet. Végül megfogalmazza a fontosabb tanulságokat, miszerint a védés körüli ügynek semmi köze nem volt a szakmaisághoz és a tudományhoz, s szerinte „egy olyan hálózat mozdult meg, amelynek a célja teljesen egyértelműen a másként gondolkodók erőszakos kirekesztése volt. Ezek után Rod Dreher amerikai konzervatív újságíró nemzetközi kontextusba helyezi Orbán Balázs doktorijának ügyét, míg két amerikai filozófiaprofesszor, Peter Boghossian liberális, Patrick J. Deneen pedig konzervatív módon érvel a woke-ideológia és az eltörlés (anti)kultúrája lett. Végül Palkó Attila, a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai tanácsadója tudománytörténetileg és -filozófiailag értelmezi az esetet. [<<<]