Az isteni Greta Garbo, a „svéd szfinx életét mutatja be Kristina Lüding regénye. A történet nyitányában 1921 tavaszán járunk. Greta Gustafsson tizenöt éves, amikor megkapja az áhított állást a stockholmi PUB áruház kalaposztályán. Minderre nagy szüksége volt a családnak, mert szűkös anyagi   [>>>]

Az isteni Greta Garbo, a „svéd szfinx életét mutatja be Kristina Lüding regénye. A történet nyitányában 1921 tavaszán járunk. Greta Gustafsson tizenöt éves, amikor megkapja az áhított állást a stockholmi PUB áruház kalaposztályán. Minderre nagy szüksége volt a családnak, mert szűkös anyagi helyzetbe kerültek Greta apjának halála után, amely körülmény miatt az iskola befejezése helyett Gretának is dolgoznia kell. Bár szereti a munkát a kalaposztályon, arról álmodik, hogy egyszer színésznő lesz. Amit megkeres, annak egy részét is a jövőjébe akarja fektetni. Miután az áruház tulajdonosa, aki felfigyel Greta feltűnő szépségére, megkéri, hogy szerepeljen az áruház új reklámfilmjében, és az kedvező fogadtatásra talál, a kissé félénk lány elhatározza, hogy felvételizik a Királyi Színművészeti Akadémiára. A munka melletti, fáradságos felkészülést siker koronázza: felveszik a rangos intézménybe. Hamarosan meg is kapja az első kisebb szerepét Erik Petschler egy filmjében, az akadémia igazgatója, Mauritz Stiller pedig neki adja a Gosta Berlin női főszerepét, amely sztárrá avatja Svédországban. 1925-ben már Németországban forgat George Wilhelm Pabsttal, még abban az évben pedig szerződést köt az MGM-mel, így sikerül az amerikai filmiparba is bekerülnie. Első ottani némafilmje, Az asszony és az ördög után nem sokkal nagy sikert arat első hangosfilmjében, az Anna Christie-ben is, melyért Oscar-díjra jelölik. Ezt pedig olyan további sikerek követik, mint a Mata Hari, a Grand Hotel, a Krisztina királynő, a Színes fátyol, az Anna Karenina vagy a Ninocska. De vajon a film csillogó világa mellett rátalál a boldogság is? És miért dönt úgy 1941-ben, hogy visszavonul a filmezéstől?... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]