„Ahhoz, hogy Magyarországon is létrejöjjön az, amit Mary Fulbrook faji alapú társadalomnak nevez, arra volt szükség, hogy a »bystanderek« – a bámészkodók, körülállók, illetve szemtanúk – elfogadják a zsidónak minősített személyek fokozatos degradálását másodrendű állampolgárokká. Ez készítette elő   [>>>]

„Ahhoz, hogy Magyarországon is létrejöjjön az, amit Mary Fulbrook faji alapú társadalomnak nevez, arra volt szükség, hogy a »bystanderek« – a bámészkodók, körülállók, illetve szemtanúk – elfogadják a zsidónak minősített személyek fokozatos degradálását másodrendű állampolgárokká. Ez készítette elő a talajt ahhoz, hogy a német megszállás után ne tiltakozzék a magyar társadalom az ellen, hogy egyeseket egyik napról a másikra sárga csillag viselésére kötelezzenek, hogy rövid időn belül gettóba, csillagos házba kényszerítsenek, végül pedig deportáljanak – írja legújabb könyve fülszövegében Vajda Júlia. Későbbi megállapítása szerint – bár voltak kivételek – de a társadalom többsége együttműködött a kirekesztő rendszerrel. De vajon ezek a bámészkodók, körülállók, szemtanúk bűnösök voltak-e? És ha igen, mennyiben és mennyire? Rögtön megállapítja, hogy ezen kérdésekre nem könnyű válaszolni. Az egyének konkrét helyzete ugyanis más és más volt, azt a fenyegetettség vagy a fenyegetettségtől való félelem ugyanúgy motiválhatta, mint a politikai meggyőződés vagy az anyagi érdek. Vajda Júlia szociológusként és pszichológusként, a két tudományterület perspektívájából együtt tekintve a témára, évek óta kutatja, hogyan hordozzák a túlélők és leszármazottaik a zsidó vészkorszakban meg-, túl- és átéltek terhét. Vizsgálódásához azonban az üldözöttek és a tettesek nézőpontja mellé érdemesnek tartotta bevenni a bámészkodók, a körülállók, a szemtanúk nézőpontját is. Épp ezért 2015-ben egyetemi tanítványaival közösen holokauszttúlélőkön kívül ezen „külső nézőpont képviselőivel is készített interjúkat, s ezen beszélgetések lenyomata a most megjelent kötet. A narratív interjúkban a világháború idején még fiatal éveikben lévő szemtanúk emlékeztek vissza arra, amit zsidó honfitársaik üldözésekor megéltek, elmesélték saját élettörténetüket, s azt, hogyan látják akkori szerepüket. Az interjúk átdolgozott formában olvashatók a kötetben, az interjúvolók személyes hangú megjegyzéseinek kíséretében. A kötetet irodalomjegyzék, a zsidók elleni törvényi rendelkezések rövid bemutatása, valamint a Világ Igaza magyar kitüntetettjeinek névsora zárja. [<<<]