A berlini fal ledöntése, a német újra egyesítés után az egykori Német Demokratikus Köztársaság területén élő anyák közül sokan nyíltan megfogalmazhatták azt a szörnyű gyanújukat, hogy újszülött gyermekük – az orvosok állításával szemben – nem halt meg, hanem elvitték orvosi kísérletekhez, a
[>>>]
A berlini fal ledöntése, a német újra egyesítés után az egykori Német Demokratikus Köztársaság területén élő anyák közül sokan nyíltan megfogalmazhatták azt a szörnyű gyanújukat, hogy újszülött gyermekük – az orvosok állításával szemben – nem halt meg, hanem elvitték orvosi kísérletekhez, a szervkereskedelem hálózatához kerültek, netán a rendszerhez hű, gyermektelen házaspárokhoz kerültek örökbefogadásra. A kétségüket alátámasztotta az a tapasztalat, hogy az NDK a gyermekeket lényegében állami tulajdonban levő bábukként kezelte, hiszen ismertek voltak az államilag szervezett bűncselekmények, mint a versenysportban induló gyerekek kényszerű doppingolása, vagy a javító intézetekben való drasztikus bánásmód kérdése. A szűnni nem akaró gyanakvás és a mendemondák terjedése miatt Szász-Anhalt tartomány illetékes hivatala megbízta Florian Steger orvostörténészt, vizsgálja meg a gyanús eseteket, tisztázza a szóbeszédek valóságtartalmát. Ő elvállalta, hogy Maximilian Schochow doktorral együtt utánajár a kérdésnek, orvostörténeti, jogi, etikai, pszichológiai vonatkozásaival együtt. Vizsgálódásaik során figyelembe vették azt a lélektani tényt, hogy egy anya a perinatális időszakban képtelen elfogadni gyermeke elvesztését. Számoltak azzal is, hogy az orvostörténet tud ilyenfajta esetekről, például Spanyolországban a Franco-diktatúra idejéből. A szerzők gondosan áttanulmányozták a témakör német sajtóját, a kényszerű örökbefogadások egykori dokumentációját, a halotti bizonyítványokat, a patológiai jelentéseket, valamint interjúkat készítettek az érintett édesanyákkal, családokkal. A szerzők vizsgálódásaik eredményét lényegében időrendben tárják az olvasók elé, úgymint terhesség, szülés, halálhír, gyász, gyanakvás és kétségek, igazolási kísérletek, keresés és a témakör rendszerváltozást követő utóélete. Végül is a két kutató nem talált arra bizonyítékot, hogy Szász-Anhalt tartományban állami szervezet végzett volna csecsemőrablást; az is kétséges, volt-e az NDK-ban színlelt újszülötthalálozás. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy az érintettek lelkileg súlyosan sérültek, és utólag sem adnak hitelt az egykori szocialista állami szervek szavainak, és kételkedve fogadták a mostani vizsgálatok eredményét is. Vagyis évtizedekkel a német újra egyesítés után is szembe kell nézni a kommunista diktatúra hosszú távú társadalomlélektani következményeivel. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]