Angol szakos tanulmányai során Stefanie H. Martin behatóan tanulmányozta a Bloomsbury-kört és annak modern brit művészetre és irodalomra gyakorolt hatását. A legtöbb irodalomkedvelőnek Virginia Woolf neve juthat a körről eszébe, és nem véletlenül. 35 éven keresztül dolgozott kritikusként a Times   [>>>]

Angol szakos tanulmányai során Stefanie H. Martin behatóan tanulmányozta a Bloomsbury-kört és annak modern brit művészetre és irodalomra gyakorolt hatását. A legtöbb irodalomkedvelőnek Virginia Woolf neve juthat a körről eszébe, és nem véletlenül. 35 éven keresztül dolgozott kritikusként a Times Literary Supplementnek, a lap és az írónő köré csoportosuló értelmiségiek pedig 1905 körül alakították meg a Bloomsbury-kört (Bloomsbury annak a londoni negyednek a neve, ahol a tagok laktak és dolgoztak). A kört Virginia és testvérei: a festő Vanessa, Thoby és Adrian Stephen, valamint Virginia későbbi férje, Leonard Woolf és Vanessa férje, Clive Bell művészetkritikus hozta létre, a Cambridge-i diákklubok hagyományait folytatva. A kör tagjai nemcsak értelmiségiek voltak, hanem mindenekelőtt lázadók is, akik szembeszálltak a prűd viktoriánus erkölccsel, gyakran azt figurázták ki. Mindez megmutatkozott nyelvezetükben, és szüleik korosztályával szemben nyíltan beszéltek a testiség témájáról is, köztük a férfiak közötti szexuális kapcsolatokról, mely akkoriban bűncselekménynek számított (a kör tagjai közül többen melegek vagy biszexuálisok voltak, mint maga Virginia Woolf is). Az eddig említetteket túl olyan művészeknek és tudósoknak volt fontos szerepe a kör életében, mint G.E. Moore filozófus, Duncan Grant festő, Roger Fry művészettörténész, John Maynard Keynes közgazdász, Lytton Strachey életrajzíró és E.M. Forster regényíró, akik között keresztbe-kasul szerelmi szálak is húzódtak. Ennek a körnek a történetét mutatja be a regény, pontosabban egy trilógia nyitó darabja, a középpontjában természetesen Virginia Woolf alakjával. A történet 1903 végén veszi kezdetét, mikor az irodalmi terveket dédelgető Virginia festő húgával együtt először megy Bloomsbury-be, mert ott rengeteg nagy és olcsó kiadó ház van. Nem sokkal később oda is költöznek, a Gordon Square 46-os szám alá, majd több ismerős is a közelben keres lakást, mint például Lytton Strachey. Hamarosan megalapítják a Bloomsbury-kört, mely hamarosan a szellemi szabadság és a művészi inspiráció fellegvárává válik. De mi minden történik ezekben a fordulatokkal teli években? Miként telnek Virginiának a Times Literary Supplementnél töltött kritikusi évei? Sikerül megvalósítania irodalmi álmait? Milyen nyomás nehezedik rá, hogy megházasodjon? Vajon ki lehet az ideális férj egy olyan fiatal nő számára, aki nehezen tudja elviselni a férfiak közeledését? Talán a homoszexuális Lytton? Vagy annak jó barátja, az időlegesen Ceylonban tartózkodó Leonard Woolf?... A regény 1909 májusában ér véget, de további két folytatása várható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]