A regény címszereplője, akiről 150 esztendővel a halála után számítógépes programnyelvet neveztek el, Augusta Ada King (1815- 1852), Lovelace grófnője (születési nevén Augusta Ada Byron) angol matematikus. Az ő rövid, ám annál tartalmasabb életének krónikája a kötet. Ada egyetlen törvényesen
[>>>]
A regény címszereplője, akiről 150 esztendővel a halála után számítógépes programnyelvet neveztek el, Augusta Ada King (1815- 1852), Lovelace grófnője (születési nevén Augusta Ada Byron) angol matematikus. Az ő rövid, ám annál tartalmasabb életének krónikája a kötet. Ada egyetlen törvényesen elismert gyermeke volt kora egyik leghíresebb költőjének, Lord Byronnak. A lány édesanyja is kitűnő matematikus volt, mindezt a férje nevetségesnek találta. Tiszavirág életű házasságuk válással végződött és ezután Byron soha többé nem volt kíváncsi a lányára. Ada magántanároktól tanult matematikát és természettudományokat, később megismerte a 19. század híres kutatóját, Mary Somerville-t, aki 1833 nyarán bemutatta Adát, Charles Babbage matematikusnak. Ada nemsokára leírást készített a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. A krónikák szerint Ada írta a géphez készült programokat is, így ő tekinthető az első számítógép-programozónak. A fiatal nő 1835-ben házasságot kötött William Kinggel, aki később Lovelace első grófja lett. Három gyermekük született: Byron, Annabella és Ralph Gordon. A család a Surrey megyei Ockhamben élt. Olyan híres emberek is voltak a vendégeik között, mint Charles Dickens és Michael Faraday. 1842–1843-ban Ada néhány hónap alatt lefordította Luigi Menabrea olasz matematikus írását Babbage új gépének, az Analytical Engine-nek a tervéről. Jegyzeteket is fűzött a műhöz, amelyben részletesen leírta, hogyan lehet Bernoulli-számokat számítani a gép segítségével. Ada Byron egy olyan korban volt kiemelkedően tehetséges matematikus, amikor a társadalom a nőket lebecsülte, mert az volt a közvélekedés, hogy egy nőnek nincs helye a tudományos életben. Rákbetegsége, amelynek során szörnyű, csillapíthatatlan fájdalmakat kellett kiállnia, okozta korai halálát, ami nagy vesztesége volt nemcsak a családja, de a kor tudományos élete számára is. Munkájának jelentősége óriási, hiszen úttörőként ment előre az úton, amely a két évszázaddal később a digitális korhoz vezetett el. A gazdag forrásjegyzékkel záródó, regényes életrajz, amely néhány fekete-fehér fotó is hoz Ada Byron életéből, nemcsak matematikusok figyelmére számít. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]