A sorozatnyitó kötet Wass Albert könyvben meg nem jelent írásait, 1925 és 1945 között keletkezett újságcikkeit, prózáit, tárcáit, jegyzeteit, verseit, színjátékait tartalmazza, szám szerint negyvenhármat. Az író szemléletét, eszmei alapállását a kötet címe pontosan visszaadja, hiszen egész életében   [>>>]

A sorozatnyitó kötet Wass Albert könyvben meg nem jelent írásait, 1925 és 1945 között keletkezett újságcikkeit, prózáit, tárcáit, jegyzeteit, verseit, színjátékait tartalmazza, szám szerint negyvenhármat. Az író szemléletét, eszmei alapállását a kötet címe pontosan visszaadja, hiszen egész életében arról írt, hogy az erdélyi magyarság élete voltaképp őrállás, hivatása Erdély magyar jellegének megőrzése. Trianon után öt évvel írta: „gyermekkorunk óta nem tettünk egyebet: őrségben álltunk, fegyvertelenül bár, de elszánt és kemény őrségben, s őriztük azt, ami még a miénk maradt. Nyelvet, kultúrát, földet, s a helytállás szellemét (Őrségen). Írásainak tekintélyes hányadában szól a természetről, az erdőkről, hegyekről, a természetjárásról és legtöbbször a vadászatról (Esti cserkészeten; Őszi melódiák; A nő mint vadász). Számos tűnődő írásában elmélkedik a múltról, ezek jó része olyan példázat, amely szembesíti a történelmet a jelennel vagy szépirodalmi igénnyel jelenít meg egy-egy tézist, elvont gondolatot. Elgondolkodva jár a miskolci, avasi temető sírhantjai között, de Erdélyre gondol, arra, hogy a magas hegyek és a mély völgyek találkozása teremt igaz embereket (Kolozsvári emlékek). Finoman árnyalt lélekelemzései is megkapóak, ahogyan például a szerelem kihűlését, megfáradását érzékelteti (Levelek haza). Legfőbb motívuma mégis az erdélyiség kérdése, a magyarság sorsa, és ezek az írásai híven tükrözik a két világháború közötti politikatörténet fejleményeit, előbb a kisebbségi sors vállalását, majd 1940-től a fölszabadultság érzését (Erdély magyar föld!; Két nap; Karácsonyi emlékezés). Wass Albert végtelenül soktémájú szerző, a természetjárás és a vadászat élményköre, a néplélek kutatása, a szociális kérdések feszegetése, a nemzetiségi viszonyok fölmérése, a kultúra, az irodalom megannyi vonatkozása áll érdeklődése homlokterében. A közösség gondjaira való érzékeny reagálásaiból következik, hogy írásaiból kiválóan nyomon követhető az erdélyi magyarság sorsának két világháború közötti alakulása. A kötet írásai műfaji tekintetben szintúgy sokfélék; olvasható itt vers, novella, mesejáték, színpadi jelenet, tárca, publicisztika, interjú, szakcikk, miközben csaknem valamennyit a transzszilvanizmus szelleme, népszemlélete, múlttudata, táji meghatározottsága hatja át, vagyis történelem, szülőföld és néplélek organikus összhangjának szemléletes ábrázolása jellemzi. Mindennek érzelmi boltozatát a nemzet féltése és az érte való felelősségérzet alkotja (Gyepesedő utak; Levél a Pusztulás Földjéről; Testvér; Erdély példát mutat). Stílusa a témákhoz illően olykor emelkedetten retorikus, ugyanakkor jellemzi a közvetlenség, a személyesség, a vallomásos hang, a hatni akarás és a népbe húzódás közvetlensége és szókimondása. A hajdani sajtócikk-másolatokkal illusztrált kötet – a sorozat majdan megjelenő darabjaival együtt – a Wass Albert–oeuvre teljesség igényű megjelenítése. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]