A történész szerző a középkori francia történelem egy igen izgalmas epizódja köré írta meg monográfiáját: kötetében a 9-től a 13. századig tárgyalja Anjou grófjainak regényekbe illő pályafutását. A nyugati társadalmi rendet a középkor folyamán a hűbéri lánc és az ennek alapját biztosító feudalizmus   [>>>]

A történész szerző a középkori francia történelem egy igen izgalmas epizódja köré írta meg monográfiáját: kötetében a 9-től a 13. századig tárgyalja Anjou grófjainak regényekbe illő pályafutását. A nyugati társadalmi rendet a középkor folyamán a hűbéri lánc és az ennek alapját biztosító feudalizmus adta, ami a rendiség kialakulásához és a nemesség differenciálódásához vezetett egyenesen. A francia belviszonyok igen kusza képet mutatnak a középkor folyamán, a IV. Henrik alatt meginduló, majd XIV. Lajos alatt kiteljesedő abszolutista állam, a korlátlan királyi hatalom, valamint a területi integritás egyaránt nem volt jellemző a tárgyalt korszakra. A királyság nagy hatalmú grófok és arisztokraták kezén volt, akik közül a király volt a legerősebb, de nem bírt teljhatalommal, a társadalmi elittel egyfajta folyamatos, dinamikusan változó érdekszövetségben állt csupán. Ebben a világban az Anjouk kiépítették saját hatalmi rendszerüket: a Loire mentén olyan hatalmi központ alakult ki, amely három évszázadig ellenállt minden központosításnak, valamint a grófság adta nem egy európai ország uralkodóit, köztük a 14. századot meghatározó két magyar uralkodót: I. Károlyt és I. Lajost. A kötet a területiség kérdésére, valamint a nemesi reprezentáció mikéntjére helyezi a hangsúlyt: a könyv első felében a normann hódítástól indulva mutatja be Gálffy László, hogy a felbomló Frank birodalomból hogyan vált ki a grófság. A szellemi hátteret a lokális szentkultuszok feléledése és későbbi propagálása adta, amivel a könyv második fejezete foglalkozik behatóan. Ezt a központ, Angers kialakulásának bemutatása követi; a topográfiai változók, geopolitikai kérdések meghatározók ebben a vizsgálatban. A hatalom megtartásában az egyháznak is központi szerep jutott, melyet szintén nem hagy említés nélkül a kötet. A továbbiakban a grófság felemelkedését, területi bővülését követhetjük nyomon, ami komoly tanulságokkal bír, melyeket a magyar középkor megismerése kapcsán a területi elv kérdésére vonatkoztatva szélesebb körben is hasznosíthatnak majd a kutatók. A könyv a narratívát 1214-ig, a grófság királyi fennhatóság alá kerüléséig vezeti végig. A történeti narratívát egy összegzés zárja, melyet az Anjou Grófok Krónikájának (latinról magyarra fordított) szövege követ mint elsődleges forrás. A könyvet bibliográfia zárja. Jelentős tudományos munka, amely a hazai középkorkutatások diszkurzív terében is minden bizonnyal nyomot fog hagyni. Történészeknek és a történelem iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]