Fábri Anna irodalom– és művelődéstörténész, az irodalomtudomány kandidátusa, nyugalmazott egyetemi docens, kutatási területe a XIX–XX. századi magyar elbeszélő irodalom, valamint a társasélet és a viselkedéskultúra a XVIII–XIX. századi Magyarországon. Több antológia és szöveggyűjtemény mellett hat   [>>>]

Fábri Anna irodalom– és művelődéstörténész, az irodalomtudomány kandidátusa, nyugalmazott egyetemi docens, kutatási területe a XIX–XX. századi magyar elbeszélő irodalom, valamint a társasélet és a viselkedéskultúra a XVIII–XIX. századi Magyarországon. Több antológia és szöveggyűjtemény mellett hat monografikus igényű könyvet is publikált. Az ő életének főbb állomásain vezeti végig olvasóit Darvasi Ferenc író a Tények és Tanúk sorozatban megjelent életútinterjú kötetben. Az 1945-ben született Fábri Anna három és fél éves koráig nem ismerte az édesapját, aki a hadifogságból 1948 végén tért haza, amikor gyermeke már hároméves volt. Anna érettségi után a bölcsészkar magyar szakán tanult, majd miután diplomát kapott a Magvető Kiadónál kezdett el dolgozni. Itt szerkesztőként irodalomtörténeti és társadalomtudományi munkák kerültek ki a keze alól. Az 1968 és 1986 közötti időszak legendás korszaka volt a Magvetőnek, amely Kardos György igazgatása alatt az Aczél György által elrendelt 3T (tilt, tűr, támogat) aktuális követelményrendszerének megfelelve különféle korszakait élhette meg. Azóta is számos legenda kering, erről az időszakról, amelyet az interjúalany emlékezése most életre kelt. 1986 után Fábri Anna az ELTE tanára lett (1986-2005), ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Többek között írt a 19. századi szalonéletről (pl.: A tökéletes vendég, a tökéletes vendéglátó; Hétköznapi élet Széchenyi István korában) a magyar nőírók történetéről (pl.: „A szép tiltott táj felé. A magyar írónők története két századforduló között, 1795-1905), miközben Jókai, Mikszáth (pl.: Mi ez a valósághoz képest? Kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben) és Krúdy (pl.: Az élet álom – In memoriam Krúdy Gyula) életművével is foglalkozott. Vallomásos soraiban elmeséli, milyen szerencsésnek érzi magát, mert mindig azzal foglalkozhatott, ami érdekelte, miközben a 70 éves Magvető múltjába is betekintést nyerhet az olvasó a fekete-fehér fotókkal kiegészített névmutatóval ellátott kötetben [<<<]