Süli Attila, az 1848/49-es szabadságharc hadtörténetének kutatója új könyvében hosszabb tanulmányt közöl a Hajdú-kerületben szervezett 17. (Bocskai István nevét viselő) huszárezred történetéről, majd a kötet második részében az alakulat históriájához tartozó 150 dokumentum szövegét közli.   [>>>]

Süli Attila, az 1848/49-es szabadságharc hadtörténetének kutatója új könyvében hosszabb tanulmányt közöl a Hajdú-kerületben szervezett 17. (Bocskai István nevét viselő) huszárezred történetéről, majd a kötet második részében az alakulat históriájához tartozó 150 dokumentum szövegét közli. Értekezése elején a könnyűlovasság, azaz a huszárság fegyvernemének hadászati jelentőségét méltatja a szabadságharc történelmi keretében, majd bemutatja a kiváltságokkal bíró Hajdú-kerületet, amely a 18. század végétől az 1876. évi megyerendezésig önálló közigazgatási egység és törvényhatóság volt, amelynek élén 1848-ban Sillye Gábor főkapitány állt. A szerző megállapítása szerint a kerület a szabadságharc erős hátországa volt, nemzetőr zászlóaljat állított ki, majd 1848. szeptemberében, Szemere Bertalan hadügyminiszter utasítására a főkapitány hozzákezdett a Bocskai huszárezred megszervezéséhez, amely alakulat 1200 gyalogosból és 600 huszárból állt. A szerző rekonstruálja az ezred fölállításának történetét, ismerteti fölszerelését és fegyverzetét, majd a szervezés 1849. januári folytatását. Bemutatja a tisztikart, és külön fejezetet szentel az ezred harctéri műveleteinek, különösen a tavaszi hadjáratban és a nyári hadműveletekben vitt szerepére, a felvidéki és délvidéki ütközetekre, majd Komárom védelmére. A kötet második, terjedelmesebb része 150 dokumentum szövegét adja közre az 1848. októberi dátumtól 1849. augusztusáig, a világosi fegyverletételig. A forrásszövegek között van haditudósítás, jegyzőkönyv és levél, jelentés és elszámolási nyugta, miközben a dokumentumok keltezéséből kiderül, az ország mely részein fordult meg az ezred, Hajdúdorogtól Bártfáig, Szabadkától Aradig. A dokumentumok érintettjei között van például Kossuth Lajos, Mészáros Lázár, Görgei Artúr vagy Klapka György. A forrásközlések és táblázatok után álló mutatók segítik a kiadványban való eligazodást. A korabeli metszetekkel, portrékkal illusztrált forráskiadvány hadtörténeti részlegek darabja, Hajdú-Bihar vármegyében fontos helyismereti műnek számít. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]