Vámos Miklós új könyve három írásművet tartalmaz. Az első a Hanyatt-homlok című kisregény (1983), amelyből Révész György annak idején filmet is forgatott. A regény lényegében húsz lejegyzett álom, húsz „film, amely az alvó író agyában, a maga fura dramaturgiájával lepergett. Vámos szerint az   [>>>]

Vámos Miklós új könyve három írásművet tartalmaz. Az első a Hanyatt-homlok című kisregény (1983), amelyből Révész György annak idején filmet is forgatott. A regény lényegében húsz lejegyzett álom, húsz „film, amely az alvó író agyában, a maga fura dramaturgiájával lepergett. Vámos szerint az álomregény ötletét az adta, hogy nem tudta követni a 80-as évek elejének cenzúrázási gyakorlatát, a tiltás és a tűrés hektikus változásait. Méricskélés, számítgatás helyett arra gondolt, lejegyzi álmait, hiszen „álmodni azért csak szabad vagy nem?. Az író elolvasta az álom akkoriban hozzáférhető irodalmát (Freud, Jung, Krúdy Gyula), aztán tudatosan próbált álmodni; kiszámította, éjszakánként mikor pereg le egy álomsor, erre az időre beállította az ébresztőórát, és fölkelve gyorsan lejegyezte az álmában látottakat. Így készült el a húsz fejezetből álló regény, amely egy mély kút képével kezdődik, amibe az író belezuhan, hogy aztán a Budapest Körszálló tetején landoljon, a levegőben is körbeúszva a henger alakú épületet. Visszaálmodja magát bevonulása napjára, ahogy besorozott fiatalként a laktanya folyósóján várja a sorsát; elröpül Párizsba, a „Sanzelizére; újraéli újszülött kisfia fürdetését, utazásait, és sokszor látja édesapját, akit 19 éves korában veszített el, és akinek a hiányát azóta sem volt képes földolgozni. A második írás a könyv közepén található Középszó, amely voltaképp a Hanyatt-homlok megírásának története. Az író fölidézi, hogyan készült a regény és annak filmváltozata, valamint áttekinti a regény megjelenése óta szerzett, álomról szóló ismereteit. A harmadik, immár 2024-es keltezésű mű, az Utána tánc című esszé, amely édesapja emlékének szentelődött, az apa-kép cizellált, almokból és valóságos emlékekből összerakott mozaikja. Ezek visszatérő mozzanata, ahogyan apja a kamaszt táncolni tanítja. A szövegezés sajátossága, hogy a prózai narráció közé illesztve, Majakovszkij lépcsős versformájában is megörökíti képzeteit. Ez az írás a már idősödő író tudatos emlékidézéseinek és álomelemzéseinek kaleidoszkópja. Vámos Miklós új könyve tehát afféle alkotáslélektani bevezetés írói műhelyébe, bepillantás műhelytitkaiba, a Hanyatt-homlok születésébe és utóéletébe. [<<<]