2021-ben kezdett bele A turul nemzetsége című regényfolyamába Nemere István, melynek kötetei a tervek szerint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évének történetét fogják bemutatni. Az Árpád és fiai (202113275) című nyitókötet a honfoglalás eseményeit és az azt követő évek fejleményeit mutatta be,   [>>>]

2021-ben kezdett bele A turul nemzetsége című regényfolyamába Nemere István, melynek kötetei a tervek szerint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évének történetét fogják bemutatni. Az Árpád és fiai (202113275) című nyitókötet a honfoglalás eseményeit és az azt követő évek fejleményeit mutatta be, középpontjában a fejedelemmel és fiaival: Leventével, Tarhossal, Üllővel, Jutassal és Zoltával. A folytatás (A fejedelmek, 202201154) Zolta, Fajsz és Taksony uralkodásának időszakát, a kalandozások évtizedeit tekintette át, ám a történet végén már Taksony fia, Geyza gyermekkorát is megismerhettük. A 93. Ünnepi Könyvhétre megjelenő harmadik kötet ott veszi fel a fonalat, hogy még Taksony uralkodása idején, a fiatal Geyza és öccse, Mihály az erdélyi nyári szállás közelében vadászik.*** Apjuk direkt küldte őket oda, hogy jobban megismerjék Magyarhont, és egyben Geyza nagyobb határozottságra is szert tegyen. Közben Taksony tanácsot tart, igaz, a nyolc vezér közül csak négy jött el hozzá: a Tarján törzsbeli, nagyon öreg Keve, a kissé betegesnek tűnő Kesző, a Nyék törzs vezére, a fejedelem által először látott, legfiatalabb Ladány, a Keszi törzsből és a Kér törzsbeli Árpás, aki apjának egyik ágyasától született, és maga is ötvenes volt már. "Úgy ülünk itt, mint öt öreg férfi, és a legszomorúbb, hogy tényleg öt öreg férfi vagyunk" I mereng el Taksony a vezéreit hallgatva. Közben pedig a többiek vitatkoznak azon, hogy merre is menjenek a következő hadjárat során. Ladány nyugatra vezetné a hadakat, de nem is annyira a zsákmány miatt, hanem hogy például raboljanak el hídépítéshez értő embereket, hogy aztán Magyarhonban is építhessenek hidakat. Keve azt javasolja (vagy inkább üvölti), hogy Bizáncba menjenek, hisz ott a nagy zsákmány. A fejedelem nem látja sok értelmét a hídépítésnek, Kesző pedig attól tart, ha hidakat építenek, előbb-utóbb városok is kialakulnak, a magyarok azonban másképpen élnek, és szerinte nincs szükségük efféle nyugati dolgokra. Árpás is így véli, semmi szükség az újításokra és az idegenekre, ám ekkor váratlanul közbevág Taksony: "Ha ilyenek maradunk, elveszünk." Mivel Keve hirtelen rosszul lesz, félbeszakítják az ülést, ám a távozásuk előtt Taksony még azt mondja a másik három vezérnek, hogy gondolkozzanak el azon, amit mondott. A nyugati világ ugyanis egyre erősebb, ők pedig mintha egy helyben állnának. Úgy véli, a magyarság fennmaradása érdekében muszáj abba hagyni a kalandozó hadjáratokat, jó kapcsolatokat kialakítani a szomszédos országokkal, sőt el kéne gondolkozni a kereszténység felvételén. De vajon mit szólnak mindehhez a vezérek és a pogány szokásokhoz ragaszkodó nép? Ha mégis úgy döntenek, hogy felveszik a kereszténységet, a rómait vagy a bizáncit válasszák? Miként alakul a magyarok helyzete ebben a változó világban? És vajon mi vár még Taksonyra és a fiára, Geyzára?... A cselekményében a 973-es quedlinburgi birodalmi gyűlésig tartó regény legfőbb erénye ezúttal is az, hogy nemcsak a fejedelem és családja, valamint a magyar vezérek, hanem a társadalom különböző rétegeinek szemszögéből is bemutatja a kort. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]