Declan O Donnell mindig is a tengerről álmodozott. Utána még vagy száz könyvet elolvasott, majd tizenhét esztendős korában, egy öreg halásztól vett egy ütött-kopott, picinyke hajót, a Lile-t, és elindult a tengerre. Zömmel halászatból tartotta el magát, majd egyre vadabb terveket talált ki.   [>>>]

Declan O Donnell mindig is a tengerről álmodozott. Utána még vagy száz könyvet elolvasott, majd tizenhét esztendős korában, egy öreg halásztól vett egy ütött-kopott, picinyke hajót, a Lile-t, és elindult a tengerre. Zömmel halászatból tartotta el magát, majd egyre vadabb terveket talált ki. Engedélyt kért például a hatóságoktól arra, hogy gyanútlan bálnák fogát fogselyemmel tisztítsa meg, máskor Robert Dean Frisbie felkutatására indult, aki meggyőződése szerint csak megrendezte saját halálát, vagy éppen a nyugati mágneses pólust akarta felfedezni. Aztán, amikor már nagyon elege volt az emberekből, úgy döntött: végleg maga mögött hagyja a szárazföldet. Egyedül vág hát neki a Csendes-óceánnak, a 45. szélességi körtől, Oregon államból indulva a Hawaii-szigetek felé, majd tovább az egyenlítői térségbe, egyetlen társa pedig egy hozzá csapódott sirály. Aztán észreveszi, hogy egy titokzatos ellenség üldözőbe vette, és hiába fogadta meg, hogy most aztán tényleg egyedül lesz, a sors egy seregnyi különös, szórakoztató vagy éppen veszélyes utast sodor az útjába. A magányos hajó megtelik élettel, humorral és szeretettel, veszekedésekkel és feszültséggel, és Declan kénytelen feladni a maga által kitalált szabályokat. Egy kivételével: "Ne hagyd el a hajót!"... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]