A kötet szerzője, az Előszóban foglaltak szerint már elmúlt 77 éves, amikor első, önálló kötetével meglepte az olvasókat. A pedagógus végzettségű Homola Irén egészen kislány korától kezdve rabja volt az írott szövegeknek, amint az a kötetben szereplő egyik írásából kiderül, már ötéves korában az   [>>>]

A kötet szerzője, az Előszóban foglaltak szerint már elmúlt 77 éves, amikor első, önálló kötetével meglepte az olvasókat. A pedagógus végzettségű Homola Irén egészen kislány korától kezdve rabja volt az írott szövegeknek, amint az a kötetben szereplő egyik írásából kiderül, már ötéves korában az iskolába kívánkozott (Még egy ág a tudás fáján; Semmi se megy simán). A későbbi tanulással telt évei során, mindig maximális teljesítményre törekedett, így követte a gimnáziumi éveket, először a tanítóképző főiskola elvégzése, majd az egyetemi esztendők. A kicsinyke Békés megyei falu, Nagykamarás volt gyermekéveinek színhelye, ahonnan legtöbb írásának cselekménye is vétetett. Az itt töltött esztendők formálták jellemét és gondolkodásmódját, amelynek méltó lenyomata a versben és novellában „kitárulkozó szerző. Apró, szinte jelentéktelennek tetsző történések élednek meg a kötet lapjain, és ezek az „életképek, bár többségükben a szerző pozitív világlátását tükrözik, néha azonban a bánat is átlengi a sorokat. „Nekem soha nem volt ünnep írja a Születésnap, 1951 című elbeszélésben, majd a falusi életben a férfiak mindennapjainak elengedhetetlen szokását, a gyakori és mérték nélküli alkoholfogyasztást is megértő, megbocsátó szeretettel nyugtázza (Tizenhatodik születésnap). A szerző már kamaszkorában úgy érezte benne több van annál, mintsem a falujában, a szokások évszázados „rabságában élje le életét, és a jövőbe vetett rendíthetetlen hite segítette végig az életen (Küldetés). A „kevert műfajú kötetben megtalálhatóak a szerző elbeszélései, versei (Dobban a szív, Találkozók, Szeressetek!, Tavaszi pillanat Végakaratom, Azon a május elsején stb.) humoreszkjei (Én és a számítógép) , és még dalszövegei is, amelyek közé gyakorta ékelődik fekete-fehér fotó. A lírai darabok egy kezdő költő jóindulatú „szárnypróbálgatásait mutatják föl („Szeretnék ma egy szép verset írni, /szép szerelmeset. /De nem jönnek tollamra nagy szavak, semmi fényesek. /Ma nekem minden szép és egyszerű, /jókat nevetek, mert ma reggeltől-estig egész nap /veled lehetek). Homola Irén a kispróza értékálló hagyományait ötvözi írásiban, amelyek egy gazdag életpálya „lenyomataként is olvashatók. Az idősebb korosztály kedvére lehet a kötet, nekik lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]