A brit konzervatív filozófus nevét 1983-ban ismerte meg a világ, amikor a The Times állandó szerzője, publicistája lett. Először itt váltotta valóra jelmondatát: „az elénk tolakodó témákról írni olyan munka, amelyet elvégezni kötelességünk. Cikkeivel sok értelmiségit megbotránkoztatott, ugyanakkor   [>>>]

A brit konzervatív filozófus nevét 1983-ban ismerte meg a világ, amikor a The Times állandó szerzője, publicistája lett. Először itt váltotta valóra jelmondatát: „az elénk tolakodó témákról írni olyan munka, amelyet elvégezni kötelességünk. Cikkeivel sok értelmiségit megbotránkoztatott, ugyanakkor „a régimódi álláspontot képviselők örömmel olvasták a cikkeit. E kötet tíz fejezetbe sorolt esszéi, publicisztikái, jegyzetei, kritikái, naplójegyzetei a 80-as évek elejétől a haláláig terjedő időszak közírói terméséről adnak áttekintő igényű válogatást. Az első fejezetek (Ki vagyok én?; Kik vagyunk?) darabjainak többségében az identitás kérdéseit járja körül személyes hangon, sajátos értelmiségi perspektívából és európai horizonton, amelyben épp úgy benne van Nagy-Britannia, mint Lengyelország megannyi sajátossága. Konzervatív álláspontból mondja el véleményét Margaret Thatcher és Tony Blair miniszterelnökségének örökségéről vagy Donald Trumpról, a konzervatív ember lelkiismeretéről és temperamentumáról, a házasság és a családalapítás emberiséggel egyidős kérdéseiről, a mai ember fogalmi bizonytalankodásairól. Külön fejezetbe (Miért sosem jobb a bal?) kerültek kifejezetten politikai tárgyú publicisztikái. Beszél a nemzetállamok fölszámolására törő ideológiákról, a hajdani fasizmus német és olasz változatáról, a liberálisok érzelmi megnyilvánulásairól, a marxizmus föltámadásának veszélyéről, a woke-ideológia őrültségeiről. Ugyancsak külön részbe kerültek a filozófia (A végtelen sejtése), a művelődés (A műveltség vége), az eszmetörténet (Csalárd filozófia) múltbeli és aktuális kérdéseit boncolgató véleménycikkei. Figyelemre méltóak azok az írásai, amelyekben Kelet és Nyugat eszméinek sajátosságait és egymáshoz való viszonyát taglalja; beszél Irak és Irán történelmi léptékű változásairól, a libanoni keresztények és mohamedánok viszonyáról és Vlagyimir Putyinról. Roger Scruton történeti dimenziójú vagy aktualitásokra reflektáló cikkei igen tág – történelmi, geopolitikai, művelődés- és eszmetörténeti, politológiai, társadalomlélektani – horizonton vezetik elő témájukat, és a szerző mindezekhez hozzáteszi a maga sziklaszilárd konzervatív elveit, amelyeket rendre közvetlen, olykor vallomásos hangon fogalmaz meg. Közírói munkássága a világértelmező irodalom értékes útmutatásokkal szolgáló alkotásai közé tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]